A nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis kialakulhat egy ördögi kör.
A migrén egy olyan fejfájástípus, amely jelentősen képes rontani az életminőséget és akár a szociális életre, a munkahelyi teljesítményre is rányomja a bélyegét. Éppen ezért megfelelő kezeléssel a páciens úgy érezheti, visszakapta az életét. Dr. Vida Zsuzsanna, a FájdalomKözpont neurológusa, szomnológus főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony kezelés alapja pedig az alapos, sokszor komplex kivizsgálás és az önvizsgálat, önmegfigyelés is.
A migrén krónikussá is válhat
A migrén egy többnyire féloldali, lüktető fájdalom, de jelentkezhet a homlok- és halántéktájékon is. Az erős fény, zaj, szagok tovább fokozzák a fájdalom erősségét. Nemritkán egyéb tünetek is kísérik: hányinger, hányás, szapora szívdobogás. A roham néhány vagy sok órán át is tarthat és akár hetente többször is jelentkezhet. Előfordulása nők között kb. 25%-os, a férfiak között 17%-os.
Létezik migrén aura nélkül, migrén aurával, és van migrénes aura is, fejfájás nélkül. Az aura maga egy neurológiai tünet, ami olyan vizuális zavarokat foglal magában, mint a szem előtt villódzó színes foltok, az átmeneti látáselvesztés, de ide tartoznak az olyan típusú zavarok is, mint a szaglásérzékenység, a hidegrázás, a test egyik felének bizsergése és a beszédzavar is.
(Az aurás migrénnek is több altípusa van, ezeket természetesen a szakember képes elkülöníteni.) Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előforduló fejfájást.
Hogyan lehet kivizsgálni és ennek megfelelően kezelni?
A migrén korszerű orvostechnikai eszközök segítségével vizsgálható. A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.
- A migrénes fejfájás kezelését feltétlenül orvosra kell bízni, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis kialakulhat egy ördögi kör. A roham kezelésének és megelőzésének megoldása orvosi feladat, ami a kivizsgálás eredményeire épül – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a FájdalomKözpont neurológusa, szomnológus főorvos.- A migrénes rohamok súlyossága az egyik legfontosabb faktor, ami meghatározhatja, milyen gyógyszert kell alkalmazni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik ún. megelőző kezelés is, ami akkor javasolt, ha havi 6-10 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem regáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett.
A kiváltó okok megfigyelése is fontos
Aki migréntől szenved, az pontosan tudja, hogy számos tényező hozzájárulhat egy újabb rohamhoz. Jellegzetesen ilyen az időjárásváltozás, a fényingerek, a menstruáció, a túl kevés alvás, a lelki megterhelés, a túlhajszoltság, a fogamzásgátlók szedése és bizonyos élelmiszerek fogyasztása. Ez utóbbival kapcsolatban azt szokás mondani, hogy a leginkább a sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok provokálhatnak migrénes rohamokat, de az utóbbi években egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az ételintolancia is okozhat fejfájást. Kutatások bizonyítják, hogy az ún. immunmodulált ételintolerancia adhat magyarázatot arra kérdésre, hogy egyéntől függően, milyen ételek fogyasztása okozhat rohamokat. Amennyiben az ételintolerancia immunmodulált, úgy a kimutatása a termelődő IgG ellenanyagok szinjének meghatározásán alapszik. A kérdéses ételekkel szemben a szervezet reakciójának egyik alapja, hogy ellene védekezve ellenanyagot - IgG típusút - termel. Ezen ellenanyag szintjének laboratóriumi, vagy gyorstesztes meghatározása információt nyújt arról, hogy mely élelmiszerekkel szemben áll fenn az immunmodulált ételintolerancia. Ha tehát felmerül a gyanú, hogy bizonyos élelmiszerek kiválthatják a migrénes rohamot, ezt is érdemes kivizsgáltatni.
Mindezen tényezők beazonosítása és későbbi kiküszöbölése jelentős csökkenést hozhat a rohamok számában, így az orvosi kivizsgálás mellett nagy szerepe van az önmegfigyelésnek és a fejfájásnapló vezetésének is, amelyben a páciens minden körülményt feljegyez, amelyet a migrénes roham előtt megfigyelt.