A mozgáshiány az életet is veszélyezteti

A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint az elhízásnál is halálosabb a testmozgás hiánya. Tanulmányuk szerint évente körülbelül 676 ezer európai haláleset mögött húzódik meg a mozgáshiány, miközben az elhízás „csupán" 337 ezer ember korai halálát okozza. A kutatók 334 161 európai lakos egészségi értékeit monitorozták 12 éven át. Dokumentálták, mennyit mozognak, milyen a derékbőségük és számba vették a halálozásokat is. Végül megállapították, hogy az idő előtti halál leginkább azokat sújtotta, akik nem mozogtak, és ez a normális súlyúakra, a túlsúlyosakra és az elhízottakra egyaránt igaz volt.

Az American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozás-tudományi szaklapban megjelent cikk szerint, ha a mozgáshiányt felszámolnák Európában, az majdnem 7,5 százalékkal csökkentené a halandósági rátát, míg az elhízás felszámolása „csak" 3,6 százalékkal. A kutatók szerint már napi húsz perc tempós séta alapvető változást hozhatna. Lóránth Kata, az Oxygen Wellness szakmai vezetője az összefüggésekről beszélt.

Az inaktivitás betegít
Az évmilliók során kifejlődött emberi test rengeteg feladatot képes elvégezni. A vadászó-gyűjtögető életmód sokrétű mozgásformát igényelt az embertől, akinek a gyaloglás és a futás éppúgy a mindennapok része volt, mint az energia megőrzésének képessége az éhezéses időszakokban. Nyilvánvaló, hogy ma már a nyugati embernek nem kell küzdenie az ételért, ezért szinte leszokott a fizikai aktivitásról, ami pedig megbetegíti.

• A cukorbetegség kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.

• A kardiovaszkuláris betegségek kétszer gyakrabban érintik az inaktív személyeket, mint a rendszeresen mozgóknak.

• A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.

Kifogások helyett cselekvés
- Az ideális mozgásforma megtalálásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy olyasmit válasszunk, amit kedvvel tudunk végezni, és ami beilleszthető a mindennapjainkba. Ez utóbbi tényező jelentősége abban áll, hogy ne tudjunk az időhiányra hivatkozva kibújni a mozgás alól - tanácsolja Lóránth Kata. - Ha valódi mozgásprogramot dolgozunk ki, annak tartalmaznia kell az öt legfontosabb komponenst: a fizikai aktivitás típusát, az intenzitását, az időtartamát, a gyakoriságát és azt, hogyan lehet megvalósítani a fokozatosságot az edzésekben.

Aki a teljes semmittevésből kíván belevágni egy egészségesebb, sportosabb életformába, ajánlatos eleinte kevesebbet vállalnia, és fokozatosan emelni az adagokat, a tempót, folyamatos kontroll mellett. A nagy izomcsoportokat megmozgató, dinamikus jellegű mozgásformáknak általában az egész szervezetre nézve pozitív hatása van, ilyen lehet a kezdőknek is ajánlható gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás és az aerobik. Ezeknél a mozgásformáknál az intenzitás egy pulzusmérő óra segítségével nagyon jól kontrollálható. Ha ez nem áll rendelkezésre, a szervezetünk pulzusmérő kontrolljára is bízhatjuk magunkat, ugyanis a zsírégető tartomány mindenkinél az a terhelés, amikor még zihálás nélkül tud beszélni. A lényeg az elhatározás, hiszen a változások egész biztosan meggyőznek majd minket arról, hogy érdemes az aktív életet választani.