A fertőződést a legnagyobb gondossággal végzett orvosi és ápolási tevékenység ellenére sem lehet teljesen kizárni.
Sikeres műtétnek csak az nevezhető, amely után a műtéti sebek is megfelelően és komplikációktól mentesen gyógyulnak. A legnagyobb kockázatot a seb elfertőződésének lehetősége jelenti, s e kockázat csak csökkenthető, de teljesen a legnagyobb gondosság mellett sem zárható ki. Milyen a szakszerű sebkezelés? - erről beszélgettünk Weltner János sebész főorvossal a Semmelweis Egyetem (SE) I. számú Sebészeti Klinikáján.
Ki tudhatna többet a műtéti sebek gyógyulási folyamatáról, az esetleges fertőzések előfordulásának lehetőségéről, ha nem a gyakorló sebész, aki szinte naponta találkozik ezzel a problémával? A SE I. számú Sebészeti Klinikáján, ahol évente 5 ezer kisebb-nagyobb műtétet végeznek, mindennapi rutinnak számít a sebgyógyítás. Weltner János sebész főorvos már elöljáróban hangsúlyozza:
- A műtét nem ér véget a műtéti seb bezárásával! A záróakkordot a seb végleges, megnyugtató gyógyulása jelenti, mikor a beteget már csak egy heg, egy halvány vonal emlékezteti a történtekre. Azt is tudni érdemes, hogy a műtétek során nem csak a látható, külső sebeket kell megfelelően ellátni, ugyanilyen fontos, sőt elsődleges a belső, szöveti sebek megfelelő lezárása . Jó esetben, ha a gyógyulási folyamatot nem zavarja semmi, néhány nap alatt begyógyulnak ezek a sebek.
- Gyakoriak-e a fertőzések, komplikációk?
- Szerencsére nem, de ezek lehetőségét kizárni, teljes mértékben kiküszöbölni a legnagyobb gondossággal végzett orvosi és ápolási tevékenység ellenére sem lehet. A sebészeti műtétek kockázatai között mindig szerepel a fertőzésveszély, legyen bár maximális a sterilitás. Ennek több oka van: műtét után az egész szervezet legyengül, az ellenállóképesség csökkenése, a műtéti stressz elég nagy kockázati tényező. De lehet fertőzött a környezet, a sebészi műszer, a műtőben működő légkondicionálóból is eredhet fertőzés, és magában a szervezetben is vannak baktériumok. A különösen kockázatos műtétek esetében éppen ezért, a fertőzés elkerülése érdekében már megelőzésként antibiotikumot kap a beteg.
- Hogyan vehető leggyorsabban észre és miként kezelendő a sebfertőzés?
- A külső műtéti sebeknél leggyakrabban bőr alatti zsírszövetben jön létre a fertőzés, azaz a szeptikus állapot. Ilyenkor meg kell nyitni a sebet, ki kell tisztítani, a keletkezett váladékot leszívni. Az ilyen állapotra gyulladás, bőrpír, gyakran láz, fájdalom hívja fel a figyelmet. Egyébként, ha normálisan gyógyul a műtét utáni seb, 5-7 nap után kiveszik a varratot, és csak a normál sebhely, heg marad emlékeztetőül. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy nem a zsírszövetben, hanem mélyebben alakul ki fertőzés, ott már a szöveteket ellátó kisebb erek trombózisának veszélye is fennáll - magyarázza a főorvos.
- Sokan úgy gondolják: a sebkezelés műtét után valamiféle utómunkálat, másodlagos tevékenység, amit bármelyik nővér elvégez...
- A sebkezelés, sebgyógyítás orvosi feladat - jelenti ki határozottan Weltner János. - Szigorú szakmai protokoll szerint történik, a nővér csakis az orvos utasítására - és ellenőrzése mellett - végezheti. A seb megtisztítása, fertőtlenítése, kötözése, gyógyulásának figyelemmel kísérése nagy hozzáértést és felelősséget igénylő feladat. Szerencsére ma már jól bevált és korszerű eszközök, kötözési, sebellátó technikák és anyagok segítik az egészségügyi dolgozók munkáját, és a beteg számára is abszolút kényelmes, komfortos érzést biztosítanak.
Zárt egységcsomagban lévő steril kötöző anyagok vannak forgalomban, melyek "mindent tudnak", többek között nagy nedvszívó képességű kötöző párnák, fémmel kombinált, impregnált kötöző anyagok, rugalmas, a végtagok mozgását követő kötszerek, jól tapadó, tökéletesen záró kötésrögzítők, csőkötszer, párakötés, és minden lehetséges modern felszerelés rendelkezésre áll ahhoz, hogy a műtétek utáni sebgyógyulás normális folyamatként, zökkenőmentesen mehessen végbe.