A petefészek ciszta

A petefészek leggyakoribb megbetegedései az úgynevezett petefészek ciszták. Egyéb panaszok esetén gyakran kerül sor ultrahang vizsgálatra, és általában ekkor derül fény a petefészek ciszta meglétére is. (A ciszta szó jelentése: tömlő, amelyben folyadék gyülemlik fel.)

Mielőtt bárki is megijedne, meg kell nézni a ciszta nagyságát. 20-30 mm petefészek cisztáknak semmilyen klinikai jelentősége nincs. Néhány hónap múlva ultrahangos ellenőrzés szükséges.

Igazi jelentősége a 40-50 mm-nél nagyobb cisztáknak van. Ezeknek is két fajtája van: a funkcionális és a valódi ciszták.
1. A funkcionális ciszták a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatestekből származnak és a menstruáció után a sárgatest elsorvadásával együtt felszívódnak. Így nincs velük teendő.
2. A valódi ciszták kialakulásának az oka ismeretlen, a cisztafal termeli a folyadékot, ami a menstruáció elmúltával is megmarad, gyakran növekedési tendenciát mutat. Ezekben az esetekben szükség van műtétre, mert az egyébként jóindulatú ciszta rosszindulatúvá válhat, igaz lehet, hogy csak évek múltán.

 
Tehát: ha valakinek az ultrahangos vizsgálat során petefészek cisztát diagnosztizálnak, első lépésként a menstruáció elmúlása után újabb ultrahangos vizsgálatot kell végezni. Ha a ciszta felszívódott, akkor teendő nincs, és 3-6 hónap múlva egy kontroll vizsgálatot kell elvégezni.

Amennyiben továbbra is fennáll, esetleg növekszik a ciszta, abban az esetben műtéti beavatkozás szükséges. Ez laparaszkópia (hastükrözés ) útján végezhető el, ami lényegesen kisebb megterhelést jelent a szervezetnek, mint egy hagyományos hasmetszéses úton végzett műtét.

A műtétek során általában csak a cisztát távolítjuk el, a megmaradt csonkolt petefészek rész kellő mennyiségű hormonnal látja el a szervezetet és káros utóhatása nem lesz a műtétnek.

Ha a nők szülni szeretnének ezután, minden továbbiak nélkül lehetséges a teherbe esés.