• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A sejtek átprogramozásával gyógyítanák be a sebeket

Lapszemle 2018.09.08 Forrás: baon.hu
A sejtek átprogramozásával gyógyítanák be a sebeket

A módszer idővel talán az öregedés jeleinek visszafordításában, a súlyos égési sérülések, a felfekvések kezelésben is alkalmazható lesz.

Amerikai kutatóknak sikerült kidolgozniuk egy módszert, amely bizonyos sejtek átprogramozása révén lehetővé teszi, hogy akár a nagyméretű nyílt sebekben is beinduljon a bőrképződés - írja a baon.hu.

A San Diegó-i Salk Intézet kutatói szerint a bőr több rétegére kiterjedő fekélyeket általában bőrátültetéssel kezelik, amikor azonban a sérülés túlságosan nagy, a transzplantáció nehézkes lehet.Juan Carlos Izpisua Belmonte és kollégái abból  indultak ki, hogy a sebgyógyulás folyamatának egyik kritikus pontja a bazális keratinociták bejutása a sebbe. Ezek az őssejt-szerű sejtek a különböző típusú bőrsejtek előfutáraiként működnek. A nagyméretű, súlyos sebek esetében azonban, amikor a bőr több rétege sérül, már nem maradnak bazális keratinociták, és még ha beindul is a sebgyógyulás, a helyben osztódó sejtek elsősorban a nyílt sérülés bezárásában és a gyulladásban játszanak szerepet, nem pedig az egészséges bőrszövet létrehozásában.

A kutatók célja az volt, hogy ezeket a sejteket a testből való kiemelésük nélkül, közvetlenül át tudják alakítani bazális keratinocitákká. A vizsgálataik során a szakemberek végül négy olyan „átprogramozási faktort” találtak, amelyek révén át tudták alakítani a sejteket. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint amikor a szakemberek ezt a négy tényezőt alkalmazták egerek bőrfekélyein, a sebeken egészséges bőr – hámszövet (epitélium) – fejlődött ki tizennyolc napon belül. Az epitélium idővel növekedett és hozzákapcsolódott a környező bőrfelülethez, még a nagyméretű sérülések esetében is. A három és hat hónappal később elvégzett molekuláris, genetikai és sejtszintű vizsgálatok során a létrehozott sejtek egészséges bőrsejtekként viselkedtek.

A szakemberek reményei szerint a módszer idővel az öregedés jeleinek visszafordításában, a súlyos égési sérülések, a felfekvések és az olyan krónikus betegségek, mint a diabétesz okozta fekélyek kezelésben is alkalmazható lesz.