A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  

Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)

Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 

Ahogyan a hízás, a fogyás is multifaktoriális

A fenti kutatás szerzői legfőbb tanulságként azt vonták le, hogy egyelőre még nem tart ott a gyógyszeripar, hogy kizárólag a gyógyszerektől legyen várható a tartós fogyás. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük az emberi tényezőt.

- Az elhízás eredete mindig multifaktorális, vagyis több ok is szerepet játszik benne, az egészségi állapottól kezdve a genetikán át a környezeti tényezőkig és az életmódig. Az ma már közismert, hogy korántsem csak esztétikai kihívásról van szó, hiszen az elhízás olyan betegségek rizikófaktora, mint a cukorbetegség, a szív-érrendszeri kórképek, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az alvási apnoé, a zsírmáj, az impotencia, az ízületi gyulladás és bizonyos daganattípusok. Ugyanez igaz a fogyásra is olyan tekintetben, hogy nagyon sokszor nem elég csupán egyetlen utat kijelölni a testsúlycsökkentéshez. Számos oka lehet ugyanis annak, hogy bizonyos emberek nem tudnak, vagy csak nagyon nehezen tudnak fogyni – hangsúlyozza dr. Mutnéfalvy Zoltán. – A hormonháztartás zavara például okozója és fenntartója is lehet az elhízásnak, így mindenképpen érdemes erről képet kapnunk, és ha kell, kezelnünk a hormonális kiegyensúlyozatlanságot.

A tartós fogyáshoz az életmód is szükséges

Mutnéfalvy doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyókúrás gyógyszerek sem rendelhetők el mindenkinek. A fogyás gyógyszeres megsegítéséről az ajánlások szerint 30-as BMI fölött érdemes elgondolkodni, de ha magas vérnyomás, magas koleszterinszint és 2-es típusú cukorbetegség is jelen van, akkor már 27 BMI fölött is szóba jöhet a gyógyszeres kezelés.

- Azonban akár gyógyszeres kezelés, akár az alapbetegség kezelése támogatja a fogyást, az csak akkor lesz tartós és egészséges, ha életmódváltás is kíséri. Mindig fel kell hívni a páciens figyelmét a kardiomozgás, az izomerőfejlesztő edzés és a magas fehérjetartalmú étrend jelentőségére. Ahhoz, hogy ezekben az összetett kérdésekben a páciensek jól megértsék és alkalmazni tudják az ajánlásokat, az orvosi kivizsgálás és kezelés mellett fontos a dietetikai és mozgásterápiás tanácsadás, hiszen így nagyon konkrét, praktikus és a lényeg: személyre szabott sorvezetőt kaphatnak az érintettek. Ha sikerül valójában felépíteni egy egészséges életmódot, és nem csak gyógyszerektől várni a megoldást, mindenképpen sokkal jobb végeredményt érhetünk el.