A vetélések hátterében a véralvadást okozó APS is állhat

Egyes kismamáknak újra és újra át kell élniük a poklot, a vetélések és akár a halvaszülés kockázatát csak azért, mert nem ismerik fel náluk az antifoszfolipid szindrómát (APS). A terhességi antifoszfolipid szindrómáról és a kezelési lehetőségekről dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszél.

Az APS, vagyis az antifoszfolipid szindróma egy autoimmun betegség, kialakulásának okai egyelőre nem tisztázottak. A kór tulajdonképpen egy immunrendszeri zavar, amely hatással van a véralvadás folyamatára.

A testben a vér alvadásának nagyon fontos szerepe van. Sérülés, vérzés esetén ugyanis ez a folyamat gondoskodik arról, hogy a lehető legkevesebb vért veszítsük el. A véralvadásban egy sor hormon és alvadási faktor vesz részt, melyek egymás után, domineszerűen aktiválódva idézik elő azt az eseményt, melynek során az oldható fibrinogénből oldhatatlan fibrin keletkezik, és a véralvadás bekövetkezik.

Amilyen fontos a szerepe a megfelelően gyors alvadásnak, annyira fontos az is, hogy ez ne történhessen meg rendellenesen, azaz ne keletkezzen trombózis. Terhességben a véralvadási faktorok aktivitása fiziológiásan is növekszik, tehát gyorsabban alvad meg a vér az egészséges terheseknél is.

Az antifoszfolipid szindróma esetében arról van szó, hogy, könnyebben keletkezik trombus az erekben, akár az agyi erekben is stroke-t okozva. Leggyakrabban a végtagok mélyvénás rendszerében alakul ki a trombózis, és könnyen okozhat véralvadék leszakadásával súlyos tüdőembóliát. Létrejöhet véralvadék az artériákban is, amikor szívinfarktust okoz.

Az APS tüneteit sokszor egy specifikus esemény, mint például a terhesség, hozza felszínre. Ekkor a placenta vérereiben is kialakulhat trombózis, elzáródás, mely a magzatra nézve katasztrofális következményekkel járhat. Dr. Szélessy Zsuzsanna ráadásul elmondta, hogy az antifoszfolipid szindróma leggyakrabban harminc év körüli nők esetében jelentkezik, vagyis éppen abban a korban, amikor a legtöbb nő a gyermekvállalás mellett dönt.

Mivel a betegség kialakulását, súlyosbodását indukálhatja a terhesség, így a babavárást is erősen megkeserítheti. A magzatra nézve lehetnek súlyos következmények: sorozatos vetélés, halva születés, koraszülés. Fejlődésben a magzat visszamarad, ritkán fejlődési rendellenesség is kialakulhat. A kismamára nézve a legnagyobb veszély: mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke. Mind a babára, mind a mamára súlyos veszélyt jelent az antifoszfolipid szindrómában gyakrabban előforduló terhességi toxaemia.

A súlyos antifoszfolipid szindrómás betegek esélye az élveszülésre kezeletlen esetben 5% körül mozog. Azonban a korszerű terápiáknak köszönhetően a kezelésekkel több, mint 80%. A betegséget vérvétellel, illetve a vér laborvizsgálatával lehet kimutatni, vagyis a megelőzés fontos szerepe van. Ha fény derül a kór meglétére, akkor a kismama véralvadást gátló injekciót, - antikoagulánst - /súlyos esetben szteroid és trombocita funkciót csökkentő gyógyszereket is/ kap, amellyel a szakember a véralvadási folyamatokat képes befolyásolni, így a kismamának esélye lesz egészséges gyermeket hozni a világra.