Ágybavizelés: nyúlhere helyett kezelés

A középkorban vörös borban főzött nyúlherét etettek az ágyba vizelő gyermekekkel. A betegség olyan régen ismert, hogy már Krisztus előtt az 1550-es években, az Ebers papiruszokon is említés történt róla.

A mélyen alvó gyermek akaratlan, nagy mennyiségű vizeletürítése ma is gyakori, a gyermekpopuláció meglepően jelentős hányadát érinti. A hat évesek mintegy húsz százaléka bepisil éjszaka, amit a szülők gyakran szégyellnek, eltitkolnak. Rendellenes vizeletürítés tíz éves gyermekeknél nyolc-tíz százalékos arányban fordul elő, a 18 éveseknek pedig fél-egy százaléka érintett – tudtuk meg dr. Barla Erzsébettől, a debreceni Kenézy Kórház-és Rendelőintézet gyermek-nephrológus főorvosától.

A szakirodalom legidősebbként egy kínai férfit jegyzett fel, aki 73 éves koráig szenvedett az éjszakai ágybavizeléstől. A férfi 80 évesen halt meg, így volt még néhány éve, amikor mentesült az életét végig kísérő problémától.

A betegség ugyanis eredményesen gyógyítható, kialakulásáért többnyire egy hormon rendellenes működése a felelős.

Dr. Barla Erzsébet elöljáróban hangsúlyozta, hogy nem szabad elhárítani a problémát. Sokan azt gondolják, majd kinövi a gyerek, és mivel szégyellik, gyakran nem is beszélnek róla. Neki is voltak olyan betegei, akik csak 20-30 évesen mertek jelentkezni a panaszaikkal, pedig már réges-régen orvoshoz kellett volna fordulni.

Az éjszakai ágybavizelést a köztudatban többnyire még mindig pszichés okokkal magyarázzák, holott ez a komponens inkább csak ráépül a problémára. A gyermek a meglévő baj miatt egyre inkább frusztrálódik, hiszen nem tud közösségbe, például táborba menni, bűntudat, kisebbségi érzés lehet úrrá rajta.

Az esetek 75 százalékában az antidiuretikus hormon felelős a problémáért – világított rá dr. Barla Erzsébet.

Mint mondta, az akaratlan vizeletürítés öt éves koron túl tekinthető kórosnak. A rendellenes vizeletürítést akkor tekintik elsődlegesnek, ha a gyermek legalább egy fél éven át még soha nem volt szobatiszta. A másodlagos kórkép szerint a már szobatiszta gyermekeknél fordulnak elő újra az éjszakai „balesetek", amelynek általában pszichés háttere van. (Kistestvér születése, szülők válása, bármilyen egyéb trauma.)

Az úgynevezett antidiuretikus hormon a hipofízisben termelődik, mindenkinek a szervezetében jelen van, és normális esetben éjjel megemelkedik a szintje.

A vese hatalmas, szinte hihetetlen mennyiségű vizeletet termel, de ennek jó részét visszaszívja. A bepisilős gyermekeknél ez a hormonszint nem emelkedik meg éjszaka, ezért a vese a termelt vizelet bizonyos mennyiségét nem tudja visszaszívni. Ez az oka a teljesen akaratlan, nagy mennyiségű éjszakai vizeletürítésnek.

Laboratóriumi vizsgálattal megállapítható, ha a gyermek alacsony fajsúlyú, nagy mennyiségű vizeletet ürít. Ezek a gyerekek nagyon mély alvók, nehezen ébreszthetők – taglalta a gyermek-nephrológus.

Ha a hormonális ok kizárható, fontos a vese és a hólyagműködés vizsgálata. Az egész Tiszántúlon egyedül a debreceni Kenézy kórház rendelkezik egy olyan készülékkel, amellyel a hólyag működése fájdalommentesen vizsgálható. A készülék segítségével első lépésben egy számítógéppel összekapcsolt WC-be ürít vizeletet a gyermek, majd meghatározzák, hogy van-e komolyabb, a hólyagműködés zavarára utaló problémája. Amennyiben igen, a készülék segítségével katéteres vizsgálatot végeznek, így a hólyagműködés zavara nagy precizitással feltárható. Ez a rendellenesség elég gyakran előfordul, de gyógyszerrel ez is kezelhető.

Jóval kisebb arányban fedeznek fel fejlődési rendellenességet a háttérben, amely műtéttel korrigálható. Ezt már a vizsgálatsorozat kezdetén ultrahanggal ki lehet szűrni.

Dr. Barla Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy nemegyszer a légzést akadályozó, megnagyobbodott orrmandula miatt alszik túl mélyen a gyermek, és az éjszakai bevizelést ez is okozhatja. Nem egy olyan paciense volt már, akinek kivették az orrmanduláját és ezután a bevizelés is megszűnt.

A főorvosnő elmondta, hogy a bajt bizonyos tartósított élelmiszerek („műételek") is kiválthatják, veszélyesek a chipsek, a kólák. Estére a bepisilős gyermeknek tilos kakaót inni, de a citrusfélék sem kedvezőek, tehát a gyermek estére ne kapjon narancsot, mandarint, stb. Ha az említett okok kizárhatóak, akkor van szükség pszichológusra, pszichiáterre.

A betegség orrcsepp készítménnyel – amelyet lefekvés előtt fél órával és legalább három hónapig, kúraszerűen kell alkalmazni – eredményesen gyógyítható. A tünetek már a kezelés időszakában megszűnnek.

A főorvosnő a genetikai háttérre is utalt. Ha gyermekkorban az egyik szülő ágyba vizelős volt, a gyermeknek 40 százalékos az esélye, hogy örökölje a hajlamot. Amennyiben mindkét szülő ezzel a gonddal küzdött, az öröklődés már 75 százalékukat érintheti.

Létezik egy jelző készülék (cseppcsengő néven ismert), amelyet tíz éven felüli gyermeknél lehet alkalmazni. A Kenézy kórház gyermekosztálya hat ilyen készülékkel rendelkezik, az érintettek ezeket otthonukban díjmentesen használják. Mivel a bevizelést egy-két előcsepp előzi meg, az érzékelő ezt meglehetősen nagy hanggal jelzi. A gyermek felébred, és még mielőtt megesne a baj, kimehet a WC-be. Az USA-ban szinte csak ezt a készüléket használják. Nálunk – mivel drága – kevésbé elterjedt.

A nephrológusok lassan elérik, hogy egyre több szülő viszi orvoshoz a gyermekét vizelettartási rendellenesség miatt, de még mindig nem figyeltek fel eléggé a problémára.

A Kenézy kórház gyermekosztályán hétfő kivételével minden délelőtt van szakrendelés.