Agyhártyagyulladás: kétszer annyi beteg

A bejelentett járványos agyhártyagyulladások száma novemberben kétszerese, decemberben több mint kétszerese volt az elmúlt öt év azonos időszaka átlagának. A mostani szezonban – 2011. júliusa óta – eddig összesen 24 esetet regisztráltak, amelyek közül 6 volt halálos kimenetelű – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ beszámolójából.

Decemberben egyébként összesen 10 esetet regisztráltak, amelyek közül 2 B illetve 5 C szerocsoportú megbetegedés fordult elő, további egy esetben nem vált ismertté a baktérium mely szerocsoportja okozta a kórt és két esetben a klinikai gyanút laboratóriumi vizsgálattal még nem sikerült igazolni.

A betegség szezonja júliustól a következő év júniusáig tart, eszerint az előző, 2010-2011-es szezonban 28 B és 34 C eset mellett 6 megbetegedést a baktérium ismeretlen szerocsoportja okozta, további 7 betegnél csupán a klinikai információkra tudták alapozni a diagnózist. A 2011 júliusában kezdődött mostani szezon első hat hónapjában a 24 eset közül 8 B szerocsoportú megbetegedés mellett 7 C szerocsoportú N.meningitidis okozta esetet jelentettek, további 9 esetben egyelőre nincs pontos információ. A 6 halálos kimenetelű járványos agyhártyagyulladás közül 3-at B szerocsoportú, 2-őt C szerocsoportú és egyet ismeretlen szerocsoportú baktérium okozott.

A járványos agyhártyagyulladást a Neisseria meningitidis nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Magyarországon évente 50-70 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A kórokozót a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolódzáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés képében. A két forma gyakran együtt jelentkezik.

Az agyhártyagyulladás súlyos betegség, mely gyorsan, akár néhány óra alatt kifejlődik. Tünetei: erős fejfájás, hányinger, gyengeség, ízületi fájdalom, magas láz, tarkómerevség, tudatzavar, aluszékonyság, kóma, esetleg görcsök. A beteg kerüli a fényt, nyugtalan, ingerlékeny. A baktérium által okozott vérmérgezés is gyorsan, órák alatt alakul ki. Felismerésében a jellegzetes bőrtünetek segítenek. Kezdetben tűszúrásnyi piros pöttyök, majd bevérzett, egyre növekedő foltok jelentkeznek. A hűvös végtagok, az aluszékonyság, a bevérzések szaporodása életveszélyes állapotra utalnak.

A baktérium négy csoportja ellen van hatékony védőoltás, viszont a Magyarországon leggyakoribb B csoport ellen még nincs. A betegség kezelésénél azonnal antibiotikumot kell adni, a leghatásosabb kiválasztásához vér és agyvíz vizsgálatot kell végezni.