A diabétesz agyi funkciókat romboló hatásai lehetnek olyan rémisztőek, mint más szövődmények.
Vakság, veseelégtelenség, szív-és érrendszeri betegségek és alsó végtagi amputáció – ezek a cukorbetegség leggyakoribb és legismertebb szövődményei. A Semmelweis Egyetem kutatói összefoglaló orvosi közleményükben nemrég azt is sorra vették, hogy a diabétesz hogyan pusztítja az agyi, kognitív funkciókat, amelyek hasonlóan rémisztőek lehetnek, mint az előbb említett szövődmények. A Semmelweis Figyelő összefoglalója.
Világszerte jelenleg 250 millió embert érint a cukorbetegség és a statisztikák szerint ez az egyik vezető halálozási- és rokkantsági ok egyike Európában és az Egyesült Államokban. A hazai cukorbetegek száma körülbelül 900.000-re tehető, de becslések szerint a betegeknek legalább fele nem is tud az állapotáról. Ráadásul a regisztrált diabéteszesek körül is csak kevesen részesülnek megfelelő kezelésben, mivel a szövődmények csak évek múlva jelentkeznek, és ezért viszonylag egyszerű tudomást sem venni a betegségről. A diabétesz mindeközben azonban csendben, alattomosan tönkreteszi az egész szervezetet.
Nehéz betartani a speciális étrendet
Kezdetben a beteg lehet, hogy nem észlel elviselhetetlen tüneteket, de a betegségnek évek alatt komoly következményei lehetnek: károsodnak a szemfenéki erek, ami vaksághoz vagy látásromláshoz vezethet. Lassan tönkremehetnek a veséket ellátó hajszálerek, ami veseelégtelenséget idézhet elő. Mindezek mellett az érhálózat állapota az egész szervezetben romlik, amelynek következtében a beteg elveszítheti a végtagjait. Szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak, amelyekbe a betegek kétharmada végül belehal.
Mégis hiába tudnak betegek ezekről a fenyegető következményekről, vagy nem veszik komolyan a kezelésük fontosságát, vagy egyéb tényezők, pl. anyagi okok miatt nehezen tudják betartani a speciális diétájukat, vagy megvenni a drága gyógyszereiket. Pedig ezzel még nincs vége a szövődmények sorának, a cukorbetegség ugyanis szinte észrevétlenül, de az agyat is károsítja, felgyorsítja annak öregedését.
Leépülnek a kognitív funkciók
Mivel az agy nem tudja előállítani, vagy kellő ideig tárolni a glükózt, nagyon fontos, hogy a szervezet a perifériák felől megfelelő glükózt szállítson az agy felé, „A társuló micro- és macrovascularis szövődmények mellett mind az 1-es típusú, mind a 2-es típusú cukorbetegség központi idegrendszert érintő elváltozásokat is okozhat. Ezek részben strukturális változások, mint például az agy sorvadásos megbetegedése, részben elektrofiziológiai tulajdonságok változásai lehetnek, amelyek végső soron a kognitív teljesítmény romlásához vezetnek" - áll a Semmelweis Egyetem és az ELTE kutatói által jegyzett, A kognitív funkciók változásai cukorbetegségben című tanulmányban.
Az agy egyes területei, különösen a hippocampus, rendkívül érzékeny a vércukorszint változásaira. Egérkísérletekben korábban már kimutatták, hogy a nem megfelelő glükóz- vagy inzulin szint a idegsejtek szinaptikus átszerveződését váltotta ki. „A glükóz és az inzulin egyaránt közreműködnek a kognitív funkciók szabályozásában alátámasztva azt a hipotézist, hogy ennek a két paraméternek nagy jelentősége van a cukorbetegekben jelentkező kognitív zavar kialakulásában. Bár kezdetben ezek a zavarok nem akadályozzák a mindennapokban a cukorbetegek életét, de a kognitív funkciók romlása idővel a központi idegrendszer felgyorsult öregedéséhez vezet vagy az életkorral összefüggő betegségek, mint például az Alzheimer-kór, kialakulásának fokozott kockázatával jár" - írják a kutatók.
Másképpen károsítja az agyat a kétfajta diabétesz
Ahogy a kétfajta – az 1-es és a 2-es típusú – cukorbetegség kialakulásának okai is eltérőek, kezelésük és a szervezetre gyakorolt hatásuk is különböző. „Amíg az 1-es típusú cukorbetegségben pszichomotoros lassulás és a szellemi teljesítmény csökkenése az elsődleges zavar, addig a 2-es típusú cukorbetegség fennállása esetén a pszichomotoros teljesítmény zavara mellett a figyelem, a tanulás és a memória károsodása figyelhető meg. Sőt, egyes tanulmányok szerint a cukorbetegség központi idegrendszeri szövődményei hamarabb jelentkeznek 2-es típusú cukorbetegekben, mint 1-es típusúakban" - olvasható a tanulmányban.
Ezt a különbséget a kutatók szerint az is okozhatja, hogy a két típus jellemzően más életkorban alakul ki. A kettes típus ugyanis idősebb korhoz, vagy gyakran súlygyarapodáshoz köthető, míg az 1-es típusú fiatalon, nem ritkán gyermekkorban jön létre, amikor a kognitív károsodást a fejlődés során a szervezet kompenzálhatja. A másik okot a 2-es típusú diabétesz esetében gyakran kialakuló inzulinrezisztenciához kötik a kutatók, amely hozzájárul a metabolikus szindróma kialakulásához. (A metabolikus szindrómára jellemző paraméterek önmagukban és egymással kombinálódva is hozzájárulhatnak a kognitív romláshoz).
Mindkettő felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat
Végül azonban mindkét típus súlyos károkat okoz. „A tanulmányok adataiból látszik, hogy a cukorbetegek kognitív hanyatlását részben a hippocampus strukturális átrendeződése és ennek következtében kialakuló elektrofiziológiai tulajdonságok megváltozása okozhatja. A diabetes mellitus felgyorsíthatja az agy öregedési folyamatát azáltal, hogy agyi atrophiát idéz elő, csökkenti a kognitív teljesítményt és az Alzheimer-kór tüneteit eredményezi. Fontos, hogy ezek a neurológiai következmények a cukorbetegekben párhuzamosan zajlanak az agy öregedési folyamataival" - összegezték a kutatásaik eredményeit a szakemberek.
Az eredeti cikk itt olvasható: Szémán B. et al: A kognitív funkciók változásai cukorbetegségben. Orvosi Hetilap 2012. 9. szám. 323–329.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!