Akár halálos is lehet a súlyos alvási zavar

 A napunk hozzávetőlegesen 20-40%-át töltjük alvással, amely során számos fontos folyamat zajlik szervezetünkben: az alvás például enyhíti a mentális fáradtságunkat, javítja a memóriánkat, szabályozza az anyagcserénket, és kulcsszerepet játszik a szöveteink regenerációjában, a sejtjeink kapcsolódásának stabilitásban és az immunrendszerünk szabályozásában - ismertette az origo.hu.

Az inszomniának – amely a hazai lakosság mintegy 9%-át érinti - számos káros hatása van, az alváshiány következtében többek között csökken a fizikai terhelhetőségünk, fáradtságot, szédülést tapasztalhatunk, gyakran lépnek fel különböző pszichiátriai tünetek, például szorongás, hangulatingadozás, depresszió, illetve károsodott kognitív képességek, koncentrációzavar, romló memória és tanulási képességek.

Az Amerikai Szív Társaság Stroke című szaklapjában megjelent kutatás szerint az álmatlanságban szenvedőknél a stroke kockázata is sokkal – akár 54%-kal - nagyobb, mint azoknál, akiknek nincs alvászavaruk. Sőt, a 18-34 éves korosztályban inszonia esetén nyolcszor nagyobb az esély a kialakulására, és ez a kockázat idővel folyton növekszik.