A stressz miatti izomfeszülés szinte állandó része az életünknek, s ezt nem is érezzük egy idő után.
Sokan megfigyelhették már, hogy stresszesebb időszakokban jobban fáj a hátuk. Ez pedig nem véletlen, hiszen bizonyos kutatások szerint a krónikus fájdalom és a stressz több szálon is összekapcsolódnak, ám dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az orvosi fájdalomcsillapítás megtörheti az ördögi kört.
Biológiai és életmódbeli okok miatt is fájhat
A Brain című szaklap szerint a krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete. A hippocampus a nagyagynak azon része, amely többek közt a térbeli tájékozódásért és az emlékezet működéséért is felel. A szakértők így írták le a hippocampus mérete és a fájdalomérzet közti összefüggést: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretének csökkenésével. Tehát minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez és hozzájárul a krónikus fájdalom kialakulásához. Ez az összefüggést azért fontos ismerni, mert ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jobban csökkenthetők.
Páll doktor gyakorlatából azonban az is kiderül, hogy a stressz más okból is vezethet fájdalomhoz.
- A stressz miatti izomfeszülés szinte állandó része az életünknek. Olyannyira, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, az egyénenként változó és a többek közt a munkavégzés jellege is befolyásolja. Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább rontja még az egész napos helytelen tartás, amely rendkívül módon megterheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és rendszeres mozgásnak, gyógytornának - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Így tud segíteni az orvos és a mozgásterapeuta
Stresszoldás tekintetében az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer a mozgás, különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az edzés előtti izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése, sőt, hátfájdalom, esetlegesen már kialakult deformitások esetén az első lépés a szakorvos és gyógytornász, mozgásterapeuta felkeresése. A személyre szabott mozgás nem csak a fájdalmakat csökkenti, de remekül oldják a stresszt is.
- Természetesen sokan vannak, akiket éppen a fájdalomtól vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszereket alkalmazni, mint a lökéshullám terápia. A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén – miután egy gél felvitele után a megfelelő kezelőfejjel a kijelölt helyre juttatjuk a hullámot – beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nem csak a fájdalmat csökkentik, de a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával- ismerteti Páll doktor. – Nagyon jó hatásfokkal alkalmazhatóak más, természetesen ható módszerek is, mint a hialuronsavas injekciókúra vagy az orvosi kollagén kezelés, de a fájdalom gyors megszüntetéséhez kezdetben szükség lehet célzott nem-szteroid és szteroid szerekre, injekciókra is, amelyek szinte azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat.