Akut myeloid leukémia - Új lehetőségek, jobb esélyek a gyógyulásra

Az akut myeloid leukémia egy nagyon hirtelen kialakuló, rosszindulatú daganatos vérképzőszervi betegség, amely a csontvelő vérképző sejtjeit érinti.

Mint minden leukémiánál, a burjánzó daganatos sejtek miatt itt is háttérbe szorul az egészséges vérképzés, a szervezet immunrendszere pedig kórosan legyengül. Az általános tüneteken túl (gyengeség, fáradékonyság, gyakori, visszatérő fertőzések, betegségek, vérzékenység) a lépduzzanat, bőrelváltozások, a foghús megduzzadása is jelezheti a betegséget.

A legújabb kezelési lehetőségekről Dr. Farkas Péter, belgyógyász, hematológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika munkatársa beszélt.

„Az akut myeloid leukémia egy viszonylag ritka, daganatos betegség, amely a rákos megbetegedések okozta halálesetek 2%-áért felelős. Magyarországon évente 5-600 új pácienst diagnosztizálnak ezzel a kórral. Inkább időskorban alakul ki, a betegek nagy része 60 év feletti.”

A diagnózishoz vezető úton az első lépés a vérvétel. Ha a laboreredmények alapján sikerül beazonosítani a betegséget, részletes hematopatológiai kivizsgálás következik, melynek során négy különböző módszert alkalmaznak:

•         a vérképző sejtek, illetve leukémiás sejtek megjelenésének mikroszkópos vizsgálata,

•         a beteg sejtek sejtfelszíni jellemzőinek vizsgálata,

•         a sejtek kromoszóma készletének vizsgálata,

•         speciális molekuláris genetikai vizsgálatok.

„A vizsgálatok alapján az is megállapítható, hogy a betegség kedvező, közepes vagy kedvezőtlen prognosztikai besorolás alá esik, azaz milyen életkilátásai vannak a betegnek. A kezelést is ez alapján választjuk majd ki.”

Természetesen fontos szempont a beteg életkora, és egyéb betegségei is, mint például a szív-, tüdő-, vese- vagy májbetegségek.

 Kezelési módszerek napjainkban

Az akut myeloid leukémiás betegek kezelésekor több lehetőség közül is választhatnak az orvosok, figyelembe véve a betegség prognózisát, a páciens korát és egyéb betegségeit.

„Első és legfontosabb a gyógyító célzatú, nagy dózisú kemoterápia. A kezelés célja a leukémiás sejtek elpusztítása a vérben és a csontvelőben, valamint az egészséges vérképzés helyreállítása. A közepes vagy kedvezőtlen rizikójú betegeknél idegen donoros őssejtátültetéssel egészül még ki ez a kemoterápia.

Második lehetőség a különböző gyógyszerek kombinálása. Ezeket leggyakrabban bőr alatti injekcióban alkalmazzuk, így pusztítjuk el a beteg sejteket. Ez a kezelés kevésbé agresszív, mint a nagy dózisú kemoterápia, de az eredménye is kevésbé tartós. Nagy előny, hogy nem igényel hosszas kórházi kezelést. Inkább idősebb betegeknél jellemző ez a megoldás.

Harmadik módszer a palliatív kezelés. Itt a gyógyítás helyett az elfogadható életminőség biztosítása a célunk. Ezt döntően szájon át szedhető kemoterápiás szerekkel érjük el. Ezt akkor alkalmazzuk, amikor a betegek várható túlélése nem több néhány hónapnál.

A legidősebb, legelesettebb betegeknél a Best supportive care-t – azaz a „legjobb támogató kezelést” választjuk. Ők jellemzően leukémiaellenes gyógyszert sem kapnak, inkább csak vérkészítményeket, antibiotikumokat. Ilyenkor kizárólagos célunk a beteg tüneteinek enyhítése.”

65 éves életkor alatt szinte mindig a nagy dózisú gyógyító célzatú kezelés mellett döntenek az orvosok, 75 éves kor fölött azonban gyakorlatilag sohasem választják ezt. Ebben az életkorban inkább a hátralévő hónapok, esetleg évek élhetővé tétele a cél.

Hogyan épül fel a gyógyító célzatú kezelés?

„A gyógyító célzatú, nagy dózisú kemoterápia vénásan beadható szerek kombinációját jelenti. Az első lépés az úgynevezett indukciós, azaz bevezető kezelés, melynek célja a leukémiás sejtek elpusztítása a vérben és a csontvelőben. Ha ez sikerül, újra helyre tud állni az egészséges vérképzés, és a beteg vérképe normalizálódik.

Amennyiben az első kezelés eredményes volt, újabb kemoterápiás kezelésekkel, további daganatos sejtmennyiség-csökkenést lehet elérni. Ezeket fenntartó vagy konszolidációs kezeléseknek nevezzük.

A nagy dózisú kemoterápiás kezelés továbbra is a kezelések gerincét adja, de nagyon fontos változás, hogy a kemoterápia ma már nagyszerű módszerekkel egészíthető ki, melyek mind javíthatják az eredményességét:

•         molekulárisan célzott, a sejtek anyagcseréjébe, jelátviteli mechanizmusaiba beavatkozó, szájon át alkalmazható tablettákkal,

•         és célzott immunterápiás lehetőségekkel.”

Nagyon fontos az úgynevezett támogató vagy szupportív kezelések szerepe is. Ez többek között a különböző vérkészítmények, illetve fertőzések elleni antibiotikumok, gombaellenes vagy vírusellenes gyógyszerek alkalmazását jelenti. Hatékony támogató kezelés nélkül még egy egyébként daganatellenes hatását tekintve eredményes kemoterápia vagy akár őssejt átültetés is végzetes lehet.

A csontvelő átültetés terén is rengeteg fejlődés történt

„Ma már ritkán alkalmaznak klasszikus csontvelő átültetést, ehelyett inkább a vérben előforduló vérképző őssejtek átültetését végzik. Szerencsére a transzplantációs lehetőségek is kibővültek: nemcsak a szövetileg egyező testvérek alkalmasak donornak, hanem az úgynevezett félazonos vagy haploidentikus családi donorok is: testvérek, gyerekek, szülők. De létezik idegen donoros őssejt átültetés is, melyhez nagy, nemzetközi donorbankokban elérhető, többmillió önkéntes őssejtdonor adataiból lehet kiválasztani az alkalmas donort az őssejtátültetés elvégzéséhez”

A gyógyszerkutatásoknak köszönhetően jelenleg is zajlik, 9-10 új, nemrég törzskönyvezett gyógyszer, illetve kezelési módszer beépítése az orvosi gyakorlatba, a jövőben ezek is javíthatják majd a betegek túlélési esélyeit és a kezelés eredményességét.

Magyarországon az akut myeloid leukémia diagnosztikája és kezelése - beleértve az idegen donoros őssejt átültetést is - nemzetközi standardok szerint történik, valamennyi gyógyszer a társadalombiztosító által finanszírozott, így mindenki számára elérhető.