A vashiány nem betegség, hanem egy állapot, amelynek okait minden esetben tisztázni kell!
Ha fáradékonyak, ingerlékenyebbek vagyunk, elképzelhető, hogy vashiányunk van. De hogy milyen egyéb tünetek utalhatnak még a vashiányos állapotra, és milyen módon rendezhetjük vasraktárainkat, arról dr. Fehér Ágnest, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosát kérdeztük.
Vas: a nélkülözhetetlen elem
A vas esszenciális ásványi anyag, számos alapvető biológiai folyamatban játszik nélkülözhetetlen szerepet. A hemoglobin alkotóelemeként gondoskodik az oxigén sejtekhez történő szállításáról, emellett elengedhetetlen az energiatermeléshez, sejtnövekedéshez, immunvédekezéshez, hormontermeléshez és idegrendszeri funkciókhoz is. A vasból 2-5 grammot tárol szervezetünk, ennek negyede a májban raktározódik. Mivel szervezetünk folyamatosan veszít vasat is, ezért ennek pótlásáról (táplálék útján történő beviteléről) nekünk kell gondoskodnunk.
A vashiány okai
Vashiányról akkor beszélünk, amikor a szervezet vastartalma a normálisnál alacsonyabb. Fontos kihangsúlyozni, hogy a vashiány nem betegség, hanem egy állapot, amelynek okait minden esetben tisztázni kell – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes. A vashiány meglehetősen széleskörű egészségügyi probléma, a társadalom valamennyi rétegét érintheti (gyakoribb előfordulást látunk várandósoknál, nőknél, tinédzsereknél). A vashiány hátterében az elégtelen vasbevitel (vegán életmód) mellett a vasvesztést és a vasfelszívódás zavarait is kereshetjük. Vasvesztés hátterében általában valamilyen vérzésforrás áll, nők esetében menstruációs zavarok/erőteljes menstruáció az ok, viszont vashiány esetén a gasztrointesztinális vérzések lehetőségét is ki kell zárni. Felszívódási zavarok esetében is többféle kórkép merülhet fel (pl. cöliákia, krónikus gyulladásos betegségek).
Milyen tünetek jelezhetik a vashiányt/vashiányos vérszegénységet?
A vashiányos vérszegénység tünetei a hemoglobin szint csökkenése miatt jelentkeznek, ami hatással van a vörösvérsejtek oxigénszállító képességére. Mint dr. Fehér Ágnes mondja, a hiányállapotnak kezdetben nem is feltétlenül vannak jellegzetes tünetei. A legtöbbször egy-egy banális vérvétel során derül fény a problémára. Az első feltűnő tünet általában a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a fejfájás és a szédülés. A vashiányos beteg gyengébbnek, fáradékonyabbnak érzi magát, gyakori az aluszékonyság. Kifejezett panaszt okozhat a körmök és a szájzug repedezettsége, a hajhullás, esetenként a szárazabb bőr. Súlyos vérszegénység fennállása esetén a páciens minimális terhelésre is légszomjat említ, szív-érrendszeri társbetegség fennállásakor akár mellkasi fájdalom is jelentkezhet. Feltűnő lehet a páciens sápadtsága és a halvány nyálkahártyák, de ez habituális is lehet, vashiányos vérszegénység alátámasztásához laborvizsgálat szükséges. Manapság már nem jellemző ritka tünet a pica, amikor a vashiányos beteg ellenállhatatlan késztetést érez a legkülönfélébb dolgok szájba vételére, evésére (kávézacc, papír, agyag).
Ha vashiányra gyanakszik
- Amennyiben a fenti tünetek felvetik annak a lehetőségét, hogy vashiányunk van, először laborvizsgálat szükséges a vashiány/vashiányos vérszegénység igazolására. Ezt követően szükséges annak kiderítése, hogy mi okozza a vashiányos állapotot – hangsúlyozza dr. Fehér Ágnes. A kivizsgálás részét képezi nőknél a nőgyógyászati szakvizsgálat, a székletvér vizsgálat, a gasztrointesztinális traktus endoszkópos vizsgálata mellett gyakran szövettani mintavétel is szükséges (pl. coeliakia igazolására).
A vaspótlás (amennyiben nem felszívódási zavar áll fenn és nem súlyos a vashiányos vérszegénység) lehetőség szerint szájon át adott vastartalmú készítményekkel történik, melyekből sokféle kombináció van közforgalomban. Egyéni érzékenységtől függően a szájon át szedett tablettáknak gasztrointesztinális mellékhatásai lehetnek, ilyenkor érdemes kipróbálni másféle készítményt (pl. vas-szulfát tartalmú helyett vas-glükonát készítményt). A vasfelszívódás hatékonyságának növelése céljából javasolt a vaskészítményeket másnaponta szedni. Ha a beteg nem tolerálja az orális készítményeket, vagy olyan felszívódási zavar áll fenn, ami lehetetlenné teszi a szájon át történő vaspótlást, esetleg súlyos vashiányos vérszegénység áll fenn és mielőbbi beavatkozást igényel, akkor vénás vaspótlásra lesz szükség.