Allergia: mihez nyúlhatunk az antihisztaminokon kívül?

Az allergiás folyamatokért az allergiát kiváltó allergének, döntően fehérjék okolhatók. Ezekkel szemben a szervezet immunrendszere védekezik, s a szervezetünkben ennek hatására nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, amely a receptorain (jelfogó egység) keresztül kiváltja a klasszikus tüneteket – mutat rá dr. Horváth Ádám, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének rezidens gyógyszerésze, központi gyakornoka. Mint mondja, az allergia tüneteit antihisztaminokkal szokás kezelni, melyek a hisztaminreceptorokat blokkolják, ezáltal megakadályozzák a hisztamin kapcsolódását, tehát csökkentik a tünetek erősségét és gátolják a tünetek kialakulását. Az antihisztamin-tartalmú készítmények már jó ideje velünk vannak: az elsők az 1940-es években jelentek meg, azóta pedig számos új hatóanyag kifejlesztése történt ezen a területen.

Az örök dilemma: vényköteles vagy a vény nélkül kapható allergiagyógyszerek hatékonyabbak?

Az, hogy egy gyógyszer vényköteles vagy sem alapvetően a biztonságossága és az alkalmazása során összegyűjtött információk mennyisége határozza meg – szögezi le dr. Horváth Ádám. Az allergia kezelésére alkalmas készítményeket különböző kategóriákba sorolhatjuk. Az első generációs (régebbi) antihisztaminok jellemzően vénykötelesek, és mert általában több mellékhatással rendelkeznek (pl. álmosító hatás, szájszárazság, szívritmuszavarok). Ezért általában véve nem használatosak az allergiás tünetek csökkentésére. A másik kategória a második generációs (modern) antihisztaminok. Ezek hatékonyabban az előzőeknél, és ide tartozik az allergiás tüneteket tapasztaló betegek által oly kedvelt vény nélküli allergiagyógyszerek többsége. Kiváltásukhoz azért nincs szükség receptre, mert sokkal kevesebb mellékhatás léphet fel az alkalmazásuk során, mint elődeiknél. A harmadik csoportba a nem antihisztamin-jellegű terápiák tartoznak.

Nincs jelentős különbség a vényköteles és a vény nélküli allergiagyógyszerek hatásában, azonban a betegek egyéni reakciói egy-egy hatóanyagra nézve eltérőek lehetnek, így a megfelelő allergiaellenes készítmény kiválasztása akár több sikertelen próbálkozással is járhat. Ha valaki egyéb betegségre is szed valamilyen vényköteles gyógyszert, akkor mindenképp egyeztessen orvosával/gyógyszerészével a megfelelő készítmény kiválasztásának érdekében – javasolja a pécsi Gyógyszerésztudományi Kar gyógyszerésze.

– A legtöbb vény nélkül megvásárolható allergiagyógyszer biztonságosnak tekinthető – nyugtat dr. Horváth Ádám. A gyógyszerész szerint a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik az álmosító hatás, amely esetleg befolyásolhatja a gépjárművezetési képességet, de ez egyénenként eltér. Továbbá kerülendő az antihisztaminok és az alkohol együttes alkalmazása is.

Megelőzés és terápiás lehetőségek az antihisztaminon túl

Mielőtt a gyógyszeres terápiákról beszélünk, nagyon fontos megemlíteni az orr és a szem vizes kimosását, hajmosást és a ruhaváltást. A pollen-allergének akkor váltanak ki allergiás reakciót, ha az allergén megtapad egy nyálkahártyán, és ott a szervezet védekező mechanizmusa „beindul”. Ez időigényes folyamat, tehát ha az allergéneket rendszeresen lemossuk a felszínről, akkor a reakció is enyhébb lesz.

Pollenszóródási szezonban gyakran mossuk ki orrunkat csapvízzel, vagy akit ez zavar, sós vízzel (ezt is lehet gyógyszertárban kapni spray formában) és a hajunkat is gyakrabban mossuk, mint máskor, valamint pollendús környezetben tartózkodás (pl. mezei séta vagy munkavégzés) után váltsunk ruhát. Ezekkel jelentősen lecsökkenthető a pollenkontaktus ideje és az allergén mennyisége, következésképpen enyhíthetők az allergiás tünetek. Preventív jelleggel is érdemes felkészülni az allergiaszezonra, amelynek lehetőségei közé tartoznak az úgynevezett hízósejt-stabilizátor hatóanyagokat tartalmazó vény nélküli készítmények. Ezeknek a szereknek azonban a hátránya, hogy az allergiás szezon előtt 2-4 héttel el kell kezdeni az alkalmazásukat.

Allergia orrtüneteinek kezelésére nyálkahártya-lohasztókat, orrcseppeket vagy orrspray-ket is érdemes igénybe venni. Ezek elsősorban a megfázásra emlékeztető orrfolyásos tünetek enyhítésére alkalmasak. Azonban szigorúan be kell tartani azt a figyelmeztetést, hogy maximum két hétig alkalmazhatóak folyamatosan, ugyanis ezen túl a szervezet hozzászokik a hatóanyaghoz, továbbá a tartós alkalmazás esetenként már hasonló tüneteket okoz, mint amire elkezdte alkalmazni azt a beteg. Az antihisztaminok hatástalansága esetén alkalmazhatóak még a harmadik csoportként említett gyógyszerek, illetve kezelések. Ide tartoznak a nagyon hatásos szteroidtartalmú orrspray-k is. Igen súlyos esetben bevethető még az úgynevezett allergénspecifikus immunterápia (ASIT), amely során emelkedő mennyiségű ismert allergén alkalmazásával csökkenthető az allergiás reakcióban részt vevő folyamatok erőssége.

Ne legyünk restek hivatalos diagnózist készíttetni!

Az esetek jelentős részében az allergének ismertek (pl. állatszőr, gyógyszerek, élelmiszerek) így ebben az esetben nem feltétlenül szükséges allergiateszt elvégzése. Azokban az esetekben, ahol pl. pollenérzékenység áll fent, érdemes allergiatesztet csináltatni. A leggyakoribb vizsgálatok közé tartozik a Prick-teszt, amely során változatos allergéneket visznek fel a beteg bőrére (általában az alkaron), majd vizsgálják a hisztamin kontrollhoz képest kialakuló válaszreakciót. Ez a módszer egyszerűen kivitelezhető.

Jelenlegi tudásunk szerint a ma használatos antihisztaminokkal szemben nem alakul ki farmakológiai szempontból tolerancia. Mégis, egyes betegek arról számolnak be, hogy a korábban alkalmazott gyógyszer már nem úgy fejti ki a hatását, vagy éppen nem fejti ki a hatását – mondja dr. Horváth Ádám. Ennek hátterében az allergiás panaszokat kiváltó tényezők megváltozása állhat, illetve a tünetek esetleges súlyosbodásában is megnyilvánulhat a gyógyszerek hatástalansága.