Amikor az emlékek lassan elhalványulnak

Az Alzheimer-kórt, mely az időskori szellemi hanyatlás egyik legsúlyosabb formája, bárkinél diagnosztizálhatják. Világszerte már több mint 36 millió ember szenved a demencia valamely formájában, azonban a betegségre még mindig nem találtak gyógymódot. Az elöregedő társadalmak magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy a betegség által érintett emberek száma meredeken emelkedni fog az elkövetkezendő években: ha továbbra is gyógyíthatatlan marad ez az állapot, 2050-re hozzávetőleg 115 millió embert érinthet a betegség, míg Magyarországon 221 ezerre emelkedhet a betegek száma. Az Alzheimer-kór általában idős korban jelenik meg, és kezdetben alattomosan viselkedik, azonban az érintettekre és a környezetükre gyakorolt hatása igen jelentős. Az Allianz két szakértője, Michaela Grimm, az Allianz Group Economic Research and Corporate Development vezető közgazdásza, és Dr. Max Link, az egészségügyi tanácsadók vezetője egyetértenek abban, hogy kétségkívül ez az egyik legnagyobb orvosi és egyben társadalmi-gazdasági kihívás, amivel társadalmunknak szembesülnie kell.

A szakértők szerint a demográfiai trendek miatt fontos, hogy a betegség széles körben ismertté váljon, hiszen az egészséges embereknek tudniuk kell, miként kezeljék a betegségben szenvedő embertársaikat. „Az idei Alzheimer Világnap mottója, a „Demencia: együttélés", a demenciában szenvedő betegek és családtagjaik kiszolgáltatott helyzetére igyekszik felhívni a társadalom figyelmét" – magyarázza Dr. Max Link.

Sokak számára tűnhet úgy, hogy a betegség csupán az utóbbi években vált széles körben ismertté. Ennek egyik oka lehet, hogy számos kultúrában, főként a fejlődő országokban, az időskori viselkedés változását korábban nem tekintették betegségnek, néhol most sem teszik. Éppen ellenkezőleg, természetesnek vették, ha az idősek excentrikussá és feledékennyé, „másokká" válnak. Másrészről még a fejlett országokban is általában csak késői stádiumban diagnosztizálják a demenciát, ha egyáltalán sor kerül hivatalos diagnózisra.

„Olyan megoldások kidolgozására van szükség, amelyekkel a demenciában szenvedő betegek minél tovább tudnak önálló életet élni. Ez azt is jelenti, hogy támogatnunk kell az ápolást végző hozzátartozókat és kisegítőket is, aminek egy lehetséges módszere lehet a betegek számára napközi felügyeletet szolgáltató intézmények körének bővítése" – mondta Michaela Grimm. Ez utóbbiakra azért is van egyre égetőbb szükség, mert a családokra rótt lelki és pénzügyi teher következtében a munkahely feladása és az otthoni ápolás felvállalása egyre nehezebb döntés lesz, a társadalombiztosítási rendszer pedig a költségeknek csak bizonyos részét fedezi. 2010-es adatok szerint Magyarországon egy demenciás beteg otthoni ápolása évi 6432 eurót tesz ki, míg egy ápolási intézményben kezelt páciens körüli költségek 6068 eurónyi összegnek felelnek meg.

Bár az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, a szakértők bíznak

abban, hogy a közeljövőben jelentős áttörést ér el az orvostudomány a betegség kiváltó okának kezelését illetően. Az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően sokkal több információ áll rendelkezésre a betegség alapvető tulajdonságairól. Ma már tudjuk, hogy az Alzheimer kialakulásáért abnormális fehérjedarabok lerakódása a felelős - ezek a fehérjedarabok nagyobb ingerületátvivő fehérjemolekulák felbomlása következtében keletkeznek, melyek aztán az idegsejteken belül lerakódva, összetapadva azok pusztulását okozzák.

Szerencsére a diagnózist követő időszakra léteznek olyan gyógyszeralapú és nem gyógyszeralapú kezelések, melyekkel a betegség lefolyása lelassítható – fontos, hogy ezeket a lehető leghamarabb elkezdjék, amikor a betegség még korai stádiumban van. A gyógyszeres kezelések mellett az alternatív gyógymódok, mint pl. a kognitív tréning, az ún. realitás orientáció, magatartásbeli és emlékezőképesség javítására irányuló kezelések mind óriási szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a diagnosztizált betegek a lehető legtovább önálló életet élhessenek.

Hasznos tanácsok:

Léteznek olyan módszerek, amelyekkel a demenciával kapcsolatos kockázatok elkerülhetők. A kutatók már több különböző módját találták meg annak, hogyan védhetjük meg agyunkat számos veszélytől, és a közeljövőben még több ilyen felfedezés várható. Amennyiben testileg és szellemileg is egészséges akar maradni a jövőben, tartsa észben a következő tanácsokat:

→ Maradjon aktív! A passzív, fizikai aktivitást és testmozgást nélkülöző életforma kedvez a demencia kialakulásának. Ráadásul számos más megbetegedés is megelőzhető azzal, ha a lehető legtovább aktív életet élünk. Tudósok bebizonyították, hogy idős korban bőséges testmozgással a szellemi teljesítmény lanyhulásának veszélye akár 50 százalékkal is csökkenthető.

→ Tornáztassa az agyát! Könnyebb megőrizni mentális képességeinket, ha szeretünk írni, olvasni, rejtvényt fejteni, hangszeren játszani, vagy akár sokat beszélni. Minél keményebben dolgozik agyunk, annál aktívabb marad idősebb korunkban. Csodákat tesz emlékezőtehetségünkkel például a zongorázás, mert a szükséges finommotoros készségek serkentik az agyi keringést. Ugyanez a hatás érhető el, ha ujjainkkal két teniszlabdát forgatunk a tenyerünkben. A tudományos tanulmányok azt mutatják, hogy az „agytorna" csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.

→ Mentális fitnesz. Ha nem állítjuk újabb és újabb kihívás elé agyunkat, akkor az agysejteket összekapcsoló hálózat elvékonyodik. Az agy edzésének megszámlálhatatlanul sok módja létezik. Például próbáljon meg az újságból néhány oldalt fejtetőre állítva elolvasni! Vagy gyűjtse össze a lehető legtöbb olyan kifejezést, ami tartalmazza a „víz" vagy a „nap" szavakat. Az agy edzésének módjairól rengeteg könyv született, a legközelebbi könyvesboltban biztosan talál párat.

→ Étkezzen egészségesen! Az egészséges étrend, amely gazdag C- és E-vitamint tartalmazó gyümölcsökben és zöldségekben, szintén csökkenti a demencia kialakulásának veszélyét. Emellett havonta legalább egy alkalommal halat is érdemes fogyasztani. A túlzottan zsíros és kalóriadús étrend viszont túlsúlyhoz vezethet, ami az agy megfelelő vérellátásának megakadályozásával fokozza a demencia kockázatát.

→ Kevesebbszer „a pohár aljáig"! Az emberi test számára „méreg" a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. Mindkettő pusztítja az agysejteket, ami szintén demenciát eredményezhet.

→ Ügyeljen szíve egészségére! Az olyan szív- és érrendszeri betegségek, mint a magas vérnyomás, módszeres kezelést igényelnek, ezzel csökkenthető az agy vérellátásában bekövetkező fennakadás, ezáltal a demencia kialakulásának veszélye.

→ Cukorbetegség és stressz – szintén gondot jelent! A cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavar, valamint a hosszan tartó, rendkívüli stressz növeli a szívroham és a szélütés kockázatát. Ezek közvetett módon összefüggenek az időskori demencia kialakulásának fokozott veszélyével.

→ Védje a fülét! A hallás fokozatos elvesztése bizonyíthatóan kedvez az időskori demencia kialakulásának. Ezt figyelembe véve, a fülünket is érdemes megvédeni az egészségre ártalmas hatásoktól.

→ Gondolkodjon pozitívan! A depresszió szintén a demencia kialakulásának egyik rizikófaktora, és a demenciához hasonló tüneteket mutathat – különösen a fiatalok körében. A demencia korai formája, bár ritkán fordul elő, de már 30 éves kortól is diagnosztizálható, amennyiben nem kezeljük a depressziót.

→ A szennyezés ártalmas! Egyre több olyan kimutatás áll rendelkezésünkre, ami azt mutatja, hogy azok az emberek, akik például rendszeresen permetezőszerekkel kerülnek közelségbe (mint a mezőgazdasági munkások vagy a szőlőművelők), továbbá mérgező nehézfémekkel vagy festékoldó szerekkel dolgoznak, fokozott veszélynek vannak kitéve a demencia kialakulásának tekintetében. Amennyire lehetséges, óvjuk magunkat a káros környezeti hatásoktól!

→ Inkább a nemek, mint a gének kérdése. A demencia ritkán vezethető vissza örökletes okokra. Sokkoló azonban, hogy a nők sokkal hajlamosabbak a demenciára, mint a férfiak. A 65-90 év közötti demenciás betegek 71 százaléka nő, ezért számukra még fontosabb az elővigyázatosság.

A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága a világnapon