A vastagbélben kialakuló divertikulumok az 50 év feletti lakosság közel felét érintik.
A kis kitüremkedések a legkülönbözőbb panaszokhoz vezethetnek. Dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa a szükséges vizsgálatokról és kezelési lehetőségekről beszélt.
Az életmód is lehet ok
Az amerikai National Institutes of Health szerint az 50 év feletti népesség felét érinti a divertikulózis nevű állapot, amely a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére utal. 80 év fölött már 70 százalékos az érintettség, és meglehetősen aggasztó, hogy a fiatalabb korosztály is egyre nagyobb mértékben érintett. A fő oknak a rostszegény táplálkozást tekintik, amelyhez örökletes adottságként szöveti gyengeség is társulhat. Ez az állapot igen gyakran tünetmentes, ám ha mégis problémát okoz, annak forrása a divertikulumokban pangó székletmaradék, amely gyulladáshoz vezethet. Ilyenkor beszélünk divertikulitisz nevű betegségről.
Melyek a divertikulózis tünetei?
Ez az állapot az esetek nagy részében semmiféle panaszt nem okoz, gyakran más vizsgálatok során derül fény a divertikulumok jelenlétére. Előfordulnak azonban enyhe tünetek, mint az alhasi fájdalom, amely jellemzően bal oldalra koncentrálódik és gyakran a szelek távozása után megszűnik. A székelürítési szokások megváltozása is gyanúra adhat okot, gyakran székrekedés, ritkábban hasmenés jelentkezik. Ijesztőbb jelenség lehet, ha a széklet kisebb vérdarabokat tartalmaz. Ilyen tünetek jelentkezésekor minden esetben orvoshoz kell fordulni, már csak azért is, hogy a divertikulózist elkülönítsük a divertikulitisztől, vagyis a gyulladástól, és természetesen kizárjunk olyan komoly betegségeket, mint a vakbélgyulladás, illetve bizonyos daganatfajták – hangsúlyozza dr. Mármarosi István.
Mikor beszélünk divertikulitiszről?
A gyulladás nyilvánvalóan komolyabb tüneteket produkál, mint az állandó, baloldali, erős fájdalom, láz, gyakori, fájdalmas vizeletürítés, émelygés, hányás, vérzés a vastagbélből. Ilyenkor természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis szövődményként többek közt tályog alakulhat ki, befertőződhet a hasüreg, hashártyagyulladás, bélelzáródás léphet fel. Az orvos ilyenkor diétát, pihenést javasolhat, antibiotikumot írhat fel, kórházba utalhat, és végső soron (a bél kilyukadása esetén) akár műtétre is sor kerülhet.
Mit lehet tenni?
Amennyiben gasztroenterológiai vizsgálat, esetleg vastagbéltükrözés során kiderül, hogy csak divertikulózisról van szó, a legfőbb teendő a széklet rendezése, elsősorban rostdús diétával és mozgással. Ilyenkor jó szolgálatot tehet a korpa, a sok gyümölcs és zöldség. Időről időre érdemes gasztroenterológiai ellenőrzésen is részt venni. Ha már kialakult a gyulladás, minden esetben az orvos tanácsait kell követni. Az enyhébb betegség otthon is kezelhető, pihenéssel, folyadékfogyasztással, diétával, antibiotikum-kezeléssel. Majd pépes, rostszegény étrend következik, és egy hónap után a rostokban gazdagabb diéta.