Ártalmas-e a vízcsapunkból kifolyó ólom?

Az ólomból készült vízvezetékek témájában számos tévhit látott napvilágot, ezért a VGF épületgépész szaklap az ÁNTSZ szakembereinek segítségével járt utána, tényleg ki vagyunk-e téve ólommérgezés veszélyének csapvizünk által.

A probléma a városmagok vízelosztó hálózatában, és a régi épületek belső hálózatában jelen lévő ólomcsöveknél jelentkezhet. A veszélyeztetett rétegbe az 1910-1950 között épült, belvárosi körfolyosós házak vízvezetékei tartoznak, amelyekben hosszú pangást követően, kerülhet olyan, jelentős mennyiségű ólom az ivóvizünkbe, amely károsnak tekinthető.

Az ÁNTSZ véleménye alapján az ivóvíz ólom tartalma ezeken a területeken sem éri el azt a koncentrációt, amely tipikus ólommérgezési tüneteket okozna, viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem feledkezhetünk meg az ólom egyéb káros egészségi hatásairól, például a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatásáról.

Az ÁNTSZ hivatalos véleménye alapján, a hazánkban fogyasztható csapvíz komoly kontroll alatt áll. A rendszeres vizsgálatok mikrobiológiai és kémiai jellemzőkre koncentrálnak, így köztük az ólomtartalomra is. Ezen tesztek eredményei egyértelműen mutatják, hogy a vízművek által szolgáltatott vízben nem mutatható ki ólomtartalom.

Az ivóvíz minőségéért, az épületbe belépő vízóráig felelős a szolgáltató. A hivatalos tesztek alapján pedig a házunkig elérő víz „rendben van", és a legellenőrzöttebb élelmiszernek számít.

Ebből kiindulva a megnövekedett ólomtartalmat minden esetben a lakás és/vagy épület belső hálózata okozza, amelynek ellenőrzése, felügyelete a tulajdonos felelőssége.

Ha sejtjük, hogy ingatlanunkban még lehet régi ólomvezeték, vagy az ólom szervezetre gyakorolt tüneteit tapasztaljuk, vizsgáltassuk be csapvizünket. Ehhez javasolt felkeresni a helyi vízmű szakembereit. Ők kérésünkre labortesztnek vetik alá ivóvizünket, amelyet érdemes megvizsgáltatni előzetes folyatás nélkül, illetve pár perces folyatás után is. A fővárosban lakók ezen a linken jelentkezhetnek.

Amennyiben a laborvizsgálat által kimutatott ólommennyiség ártalmas, a vízműtől további tanácsokat kaphatunk a probléma orvoslására.

Ólomcsövek jelenléte esetén biztonságos megoldást az ólomcsövek teljes körű cseréje jelent. Részleges csere előfordulhat, hogy ront a helyzeten. (Például sárgaréz csővel való részleges javítás az ólom kioldódást megnövelheti).

Mivel egy vízvezetékcsere nem megy egyik napról a másikra, átmenetileg alkalmazhatók az alábbi megoldások:
1. A fogyasztás előtt pár perces folyatás is jelentősen csökkentheti a csapvíz ólom tartalmát, ezáltal az ólom bevitelt.
2. Szóba jöhetnek az ólommentesítésre is bizonyítottan alkalmas ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása. (mivel sok talmi víztisztító berendezés piacon, ezek kiválasztásánál körültekintően kell eljárni.)
3. A csőcseréig ideiglenes megoldásként egyéb forrásból származó víz használata ivás és főzés céljából. A víz egyéb használatra (fürdésre, kézmosásra, takarítása) alkalmas.