A levegő optimális páratartalma 40-60 százalék közötti, amit a páratartalmat mérő készülékkel tudunk ellenőrizni.
A szellőztetés télen is nagyon fontos, így nemcsak a lakás levegőjének minőségét tudjuk javítani, hanem a páratartalmat is befolyásolhatjuk. Mire figyeljenek a krónikus légúti betegek a téli időszakban? Hogyan hat a páratartalom a tüneteikre? Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.
Pár perces kereszthuzattal szellőztessünk!
Télen nem szívesen engedjük ki a meleget a lakásból, szellőztetni azonban szükséges. A hatékonyság érdekében ezt átlagosan 5 perces kereszthuzattal érdemes megoldani kora hajnalban és késő este. Az időpont a lakóhelyünk függvénye is, forgalmas utak mellett élők kerüljék a csúcsidőszakokat. A rövid időtartam elegendő, hogy felfrissüljön a lakás levegője, és száraz, hideg időben ez idő alatt a páratartalmat is jelentősen csökkenteni tudjuk. Ha kint esik, ködös, párás a levegő, akkor sajnos a szellőztetés hatására sem fog kevesebbet mutatni a páramérő a lakásban.
Ezért nem jó, ha párás a lakás levegője
A túl magas páratartalomnak vannak jól látható jelei. Az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, a hidegebb felületeken, a lakás külső, északi falain, hőhidaknál lecsapódó nedvesség pedig penész megjelenéséhez vezet. Ez komoly kockázati tényező mind az egészségeseknek, mind pedig a krónikus légúti betegek esetében. A penész fokozza a meglévő asztmás, penészallergiás tüneteket, de szerepet játszhat azok kialakulásában is. A magas páratartalmú levegőt a háziporatkák is kedvelik, így egy újabb allergia megjelenését is kockáztatjuk, ha tartósan nedves a lakás levegője.
A páratartalmat optimális keretek között kell tartani
A túl száraz levegő sem egészséges, mert kiszárítja az orr- és a légutak nyálkahártyáját. Az orrszárazság, a kiszáradt, kaparó torok érzése nem pusztán kellemetlen. Az irritált nyálkahártya védekezőképessége csökken, emiatt gyakrabban kaphatunk el légúti betegségeket.
A levegő optimális páratartalma 40-60% közötti. Ezt páratartalom mérő készülékkel tudjuk ellenőrizni és ha szükséges párásítani, vagy páramentesíteni a lakás levegőjét, hogy a kívánt értéket elérjük.
Ne is inhaláljunk?
Asztmások esetében kifejezetten hasznos az inhalálás, de nagyon lényeges, hogy ilyen esetben hideg páráról beszélünk, nem pedig a megfázás, náthás tünetek esetén alkalmazott, jól ismert forró kamillás inhalálásról. A hideg pára a kiszáradt, besűrűsödött légúti váladék oldásában segít, a forró gőz belélegzése azonban asztmásoknál akár súlyos rohamot is provokálhat. Nem is beszélve a kamilláról, ami a pollenallergiásoknak kifejezetten veszélyes, nem csak belélegezve, de kötőhártya gyulladás kezelése esetén is – teszi hozzá dr. Hidvégi Edit.
Az illóolajokkal is bánjunk óvatosan
Az illóolajok és a különböző illatosítók párologtatása a lakásban irritálhatja az asztmás légutakat. Fokozódó panaszokat, köhögést provokálhat. Ez részben egyéni érzékenység kérdése is, elképzelhető, hogy van, amit jól tud tolerálni és van, amit nem. Mindenesetre érdemes erre is gondolni, ha panaszaink jelentkeznek és ilyen esetben a továbbiakban inkább mellőzni a használatát.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha rendszeresen különböző légúti tüneteink jelentkeznek a lakásban, de nincs egyéb fertőzésre utaló tünetünk, pl. láz, náthás panasz, akkor javasolt orvoshoz fordulni. Nem érdemes halogatni a szakember felkeresését elhúzódó, 2-3 hete tartó köhögés kapcsán sem, illetve egyértelműen mielőbbi kivizsgálásra van szükség véres köpet esetén.