A diagnózis elmaradása komoly kockázatot jelenthet mind az anya, mind a baba egészségére.
A gesztációs diabétesz nemcsak a várandós anya, de a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. A betegség megfelelő kezelés nélkül koraszülést, fertőzéseket, szülészeti szövődményeket okozhat és hosszú távon 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is vezethet, a korai, időben elvégzett szűrővizsgálatokkal és megfelelő terápiával azonban minimálisra csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata.
Becslések szerint a gesztációs diabétesz világszerte a terhességek mintegy 7-10%-át érinti. A betegség olyan nőknél fordul elő, akiknek korábban nem volt még diagnosztizált cukorbetegsége. Bár a terhességi cukoranyagcsere a szülést követően jelentősen javul vagy meg is szűnik a kóros állapot, azaz a cukorbetegség a baba megszületése után „elmúlik”, a diagnózis elmaradása komoly kockázatot jelenthet mind az anya, mind a baba egészségére. Szerencsére a korai diagnózissal, életmódváltással és korszerű orvosi szűrésekkel, kezelésekkel a szövődmények nagy százalékban elkerülhetők.
„A betegség kialakulásában az örökletes tényezők mellett szerepet játszanak a hormonháztartás változásai, valamint olyan tényezők, mint a terhesség előtti induló testsúly, az életkor, az asszisztált reprodukció segítségével fogant terhesség és a többes (iker) terhesség” – emelte ki Prof. Dr. Fövényi József PhD, a Cukorbetegközpont szakorvosa.
A terhességi cukorbetegség hosszú távú szövődményei között szerepel a diabétesz kialakulása a szülés utáni 5-10 éven belül, a további terhességek alatt, ráadásul a terhesség, szülés körüli komplikációk esélye is fokozódik. Mindemellett előfordulhat, hogy az újszülött átmenetileg neonatális intenzív ellátást igényel, például infúzióra és cukorpótlásra szorul. Nagyobb a koraszülés esélye és gyakoribb a császármetszés, a megszületett gyermek pedig serdülőként, felnőttként hajlamosabb lehet a diabéteszre.
Nehezíti az öndiagnózist, valamint felértékeli a szűrővizsgálatok fontosságát, hogy a kismamák többsége tünetmentesen esik át a betegségen. A terhesség előrehaladtával számos hormon – például a kortizol, a progeszteron –, míg a human placentaris lactogen szintje már a 20. héten drasztikusan emelkedni kezd. A hormonháztartás felborulásának hatására inzulinrezisztencia alakulhat ki. „Az általános gyakorlat a 24-28. hétre teszi a gesztációs cukorbetegség szűrését, de a gesztációs diabétesz szempontjából magas rizikócsoportba tartozó kismamák esetében már a 12-16. hétben javasolt a terheléses vércukorvizsgálat, a minél korábbi diagnózis felállításának érdekében” – emelte ki Fövényi professzor úr.
„A Prima Medica számára kiemelten fontos a pácienseink folyamatos egészségügyi támogatása és a gyógyulási folyamataik végigkísérése. Ezért Központjaink szakorvosai igyekeznek olyan megoldásokat alkalmazni, ami akár valós időben szolgáltat és rögzíti a páciens fiziológiai adatait. Az adatok ismeretében pontosabb diagnózis felállítására és hatékonyabb kezelési terv megírására van lehetőségük. Cégünk, ennek támogatására fejleszti a Prima Medica mobilalkalmazást és Ügyfélkaput, ahol a sok kényelmi funkció mellett, pácienseink azonnal megoszthatják kezelőorvosukkal az egészségügyi adataikat, eredményeiket” – mutatott rá Dr. Kriller Norbert, az Egészséghálózat fejlesztési vezetője.
A terhességi cukorbetegség esetén innovatív módszer a folyamatos glükózmonitorozás (CGM), amelynek köszönhetően az orvos és a páciens egy beültetett mérőeszköz segítségével kap részletes képet a szervezet cukorháztartásáról. A szenzoros vércukormérés gesztációs diabéteszben főként abban az esetben ajánlott, ha inzulin kezelés alkalmazására is szükség van a terhesség alatt.