• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Autoimmun betegség állhat a foltos hajhullás hátterében

Egészségmagazin 2019.04.25 Forrás: Semmelweis Egyetem
Autoimmun betegség állhat a foltos hajhullás hátterében

Minél hosszabb ideig áll fenn a hajvesztett állapot, annál kisebb a gyógyulás esélye. A kezdeti tünetekkor kérjünk segítséget.

Minden száz emberből egy-kettőnél kialakul élete során autoimmun eredetű, úgynevezett foltos hajhullás, amit tovább ronthat a tartós stressz és gyakran más társbetegségekkel is együtt jár – figyelmeztetett Dr. Sárdy Miklós. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója az intézmény honlapjának elmondta, a jelenség leginkább tinédzser és fiatal felnőttkorban figyelhető meg, nők körében pedig valamivel gyakrabban fordul elő.

Tavasszal és ősszel gyakori jelenség, hogy intenzívebben hullik a haj, ám ez a folyamat normál esetben egy-két hét után abbamarad. Hosszabb betegség vagy kórházi kezelés után is tapasztalható erősebb hajhullás, illetve a szülést követő három hónapban jelentkező hajvesztés is jellegzetes, ám ez csupán egy átmeneti, néhány hétig tartó folyamat, ami magától rendeződik – szögezte le a szakember. Ezekkel ellentétben azonban ha tartósan, hónapokon keresztül nagy a hajvesztés, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni – figyelmeztetett Dr. Sárdy Miklós. Hozzátette: minél hosszabb ideig áll fenn a hajvesztett állapot, annál kisebb a gyógyulás esélye, ezért nagyon fontos, hogy már a kezdeti tünetek észlelésénél kérjünk segítséget.

Az úgynevezett foltos hajhullás népbetegségnek számít, minden száz emberből egy-kettőnél kialakul élete során, jellemzően inkább tinédzser és fiatal felnőttkorban. Ez egy igen erős pszichés stresszel terhelt időszak, ami a betegség egyik rontó tényezője – magyarázta az igazgató. A foltos hajhullás következtében rövid időn belül csupasz kerek vagy ovális foltok jelennek meg a fejbőrön. A hajhullás mértéke egyénenként változó: vannak, akik csak nagyon kis területről veszítenek hajszálakat, míg másoknál nagy felületekre terjed ki, súlyosabb esetben akár az összes hajszál is kihullhat. Leggyakrabban a fejbőrön jelentkeznek a tar foltok, de előfordulhat szőrvesztés a test más részein is: szempillákon, szemöldökön, férfiaknál szakállon, de akár az egész testen is. A foltos hajhulláshoz autoimmun pajzsmirigybetegségek, illetve egyéb autoimmun betegségek, mint például a vitiligo vagy a cöliákia (lisztérzékenység) is társulhatnak – fejtette ki a bőrgyógyász. Hozzátette: az immunrendszer megtámadja a szőrtüszők hámját, így azok nem tudnak szőrszálat termelni, ezért hullik foltokban a haj vagy a szőrzet.

A bőrgyógyász egy úgynevezett „hair pull testtel” állapítja meg, hogy a hajhullás kórosnak számít-e. A vizsgálat lényege, hogy legalább 48 órával a hajmosás után a bőrgyógyász megragad egy 50-60 hajszálból álló tincset, majd egy határozott mozdulattal meghúzza a hajat. Ha a megfogott hajszálak több mint 10 százaléka ilyen módon kihúzható, azaz ha 5-6 szálnál több marad a kezében, akkor szükséges tovább vizsgálódni. A tesztet követően szabad szemmel és dermatoszkóppal is vizsgálják a fejbőr állapotát: normális vagy esetleg gyulladt, hámlik vagy korpás, heges, van-e gombás fertőzésre utaló jel?

Dr. Sárdy Miklós kifejtette: az eszközzel pontosan meghatározható, hogy az adott bőrfelületen a hajhagymák mennyire épek, megvannak-e a szőrtüszők, ha igen, mekkora méretűek, mennyire sűrűn állnak, illetve van-e bennük hajszál.

A kezdeti kezelés általában vényköteles helyi készítménnyel (ún. glukokortikoszteroid tartalmú oldatokkal vagy krémekkel) történik, ha pedig ez nem bizonyul hatékonynak, akkor következik a belső gyógyszeres kezelés. Lehetőség van még ultraibolya fényterápiára (a szoláriumhoz hasonló elven működő, de precízen adagolható UVA-sugárforrást használó kezelés), immunmodulációs terápiára, illetve használnak úgynevezett immunszupresszív, az immunrendszert fékező kezelést is. Ez abban az esetben nyújthat elsősorban segítséget, ha a folyamat nagyobb területet érint. Kisebb területekre injekció formájában viszik be az anyagot, súlyos, nagy kiterjedésű esetekben pedig szájon át szedett tablettáktól remélhető csak javulás vagy gyógyulás. Dr. Sárdy Miklós hozzátette: a kezelés hossza egyénileg változik, és időnként előfordulhat, hogy még a leghatékonyabb terápia sem tudja megakadályozni a foltos hajhullás kiújulását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a foltos hajhullás jól kutatott terület, és a betegek több mint felénél megtalálják a hatékony terápiát.

A szakember elmondta, az érintett betegek – különösen a nők – számára komoly életminőség romlással és pszichés terheléssel járhat együtt a betegség, akár a társadalomból való visszahúzódásukat is eredményezheti. A stressz pedig ördögi körként tovább ronthatja a tüneteket. Épp ezért súlyosabb esetben, a kezelés időtartamára parókát írnak fel, ami átmeneti megoldást jelenthet az érintetteknek. A probléma kapcsán érdemes lehet erre a témakörre specializálódott pszichológust is felkeresni, aki segítséget tud nyújtani például a rossz irányba mutató pszichés tényezők elhárításában, valamint a betegség pszichés terhének feldolgozásában is. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink