Az a csodálatos pH - a lúgosítás titkai

A lúgosítás kapcsán rá-rácsodálkozunk a pH, azaz vegyhatás csodájára, hogy mire is képes, mert akik le akarnak fogyni,  javítanának izületi panaszaikon, cukorbetegek, daganatos betegségben szenvednek és az örök fiatalság elixírjét keresik, azok a lúgosító étrendben megoldásra lelnek, ígérik a reklámok, hírlevelek.

Egy kis emlékeztető

A pH
Egy vizes oldat savasságát vagy lúgosságát a pH-értékkel szoktuk jellemezni. A pH a hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa. A kémhatást a pH számszerűsítve jelöli. A pH 0-tól 7-ig: savas, a pH = 7 semleges, a pH 7-től 14-ig: lúgos vegyhatás.

Puffer
Kémiából ismert, hogy puffer oldatokhoz bizonyos mennyiségű savat vagy lúgot adva, azok pH-ja csak kismértékben változik, a puffer állandó pH- értéket biztosít egy rendszerben. A vér többféle pufferrel is rendelkezik. A legnagyobb puffer kapacitással a vörösvértestekben lévő hemoglobin bír. Ugyancsak jelentős a plazmafehérjék puffer hatása. Különleges helyet foglal el a pufferek közt a szénsav/bikarbonát-rendszer, szénsavösszetevője illékony, a tüdőn keresztül a CO2 gáz formájában eltávozhat. A nem illékony savakat a vese választja ki, elsősorban a szénsav bomlása során keletkező bikarbonátionok visszatartásával.

A sav-bázis egyensúly
Anyagcsere-folyamataink során sejtjeinkben szüntelenül savak képződnek. A legáltalánosabb tápanyag a sejtek számára a glükóz, azaz szőlőcukor, melyet egyszerű vagy összetett szénhidrátokból a táplálékkal veszünk magunkhoz, de a szervezet más forrásból is (pl. aminosavak) képes előállítani. Az energia kinyerésének a végső folyamata az oxidáció, melynek során szén dioxid és víz keletkezik. A szén-dioxid (CO2) kémiai szempontból savképző anyagnak tekinthető, vizes közegben a vízmolekulákkal reakcióba lépve szénsavat hoz létre. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a legfontosabb szervek a tüdő és a vesék.

Jó tudni

Táplálékaink kémiai karakterüket tekintve lehetnek savasak, lúgosak vagy semlegesek, ezt úgy állapítják meg, hogy az élelmi anyagokat elégetik, majd feloldják és pH–t mérnek.

Savas karakterűek
Gabonából készült kenyér, egyéb gabonaételek, majonéz, szilva, hús, dió, földimogyoró, hüvelyesek.

Lúgos karakterűek
Sajtok, tejszín, lekvár, tej, szelídgesztenye, mandula, melasz, legtöbb zöldség.

Semlegesek
Vaj, édességek, feketekávé, kukoricakeményítő, disznózsír, margarin, növényi olaj. kristálycukor.

A szervezetre gyakorolt hatásuk nemcsak kémiai természetüktől, hanem az anyagcsere során bekövetkező lebomlásuk mechanizmusától is függ.Szervezetünk különböző részeiben mérve a pH értéket, más- és más eredményt kapunk.

Testnedvek, -folyadékok pH értéke

Bőr: 4-6,5 - védelem a mikrobák ellen.
Vizelet: 4,6-8,0 - korlátozza a mikrobák túlszaporodását.
Gyomor: 1,35-3,5 - fehérjebontáshoz szükséges.
Epe: 7,6-8,8 - semlegesíti a gyomorsavat, segíti az emésztést. Hasnyálmirigy folyadék: 8,8 - semlegesíti a gyomorsavat, részt vesz az emésztésben.
Vaginális folyadék: <4,7 - limitálja a mikrobák elszaporodását.
Agyi-gerincvelői folyadék: 7,3 - védelmet képez.
Intracelluláris folyadék: 6,0-7,2 - a sejtek savtermelésének megfelelően.
Vérszérum, vénás: 7,35 - szűk határokon belül szabályozott.
Vérszérum, artériás: 7,45 - szűk határokon belül szabályozott.

A gyomorsav (amely sósav), ahogy a neve is elárulja, erősen savas, 1,35-3,5, hogy elősegítse az emésztést, ugyanakkor a vér pH normál esetben közel semleges 7,35-7,45, pár tizeddel tolódik a lúgos irányba.

Ételek hatása a veseterhelésre

Ismert tény, hogy az életkorral csökken a vese sav-bázis szabályzó képessége. A nagy fehérje és alacsony szénhidrát tartalmú étrend hat a vizelet kémiai összetételére.

Az étrendnek, illetve az ételek bizonyos összetevőinek hatása van a sav-bázis egyensúlyra. Felnőttek esetében az ételek kémiai összetevői (fehérje, klorid, foszfor, nátrium, kálium, kalcium, magnézium), a fő tápanyagok felszívódásának eltérő aránya, a kéntartalmú aminosavakból származó szulfátok metabolizmusa, a fiziológiás 7,4 pH értékeken történő szulfát disszociáció mértéke, a kalcium és magnézium ionok bírnak jelentőséggel.

Ezen faktorok segítségével becsülhető meg az étrendek, ételek savas veseterhelése, a potencial renal acid load / PRAL. A PRAL (24 órás periódusra) a relatív állandó, vizelet szerves sav mennyiség összevetésével együtt (egészséges egyéneknél a testtömegre, illetve testfelszínre vonatkoztatva) eredményezi a napi teljes sav kiválasztást.

Az ételek csoportosítása PRAL érték szerint

A gyümölcsök, zöldségek, gyümölcs dzsúszok, burgonya, és az alkáli sókban gazdag és alacsony foszfortartalmú italok (vörös és fehér borok, ásványvizek) negatív savterhelést jelentenek. A magvak, gabonák, húsok, tejtermékek, halak, valamint az alkáli sókban szegény és emelkedett foszfortartalmú italok (világos sör, kakaó) relatív nagy savterhelést eredményeznek.

A PRAL értékek szerinti lúgosító étrend nem mondható kiegyensúlyozottnak. Hosszú távon, szakmai kontroll nélkül veszélyeztetheti az elegendő, nagy biológiai értékű fehérje és esszenciális zsírsavbevitelt. Nagy az esélye a relatív alacsony összetett szénhidrát, illetve az aránytalanul magas egyszerű cukor, esetleg alkohol és koffeinfogyasztásnak.

A lúgosító étrend elmélete

A lúgosító étrend elmélete azon alapul, hogy bizonyos ételek elfogyasztása segít fenntartani szervezetünk ideális pH egyensúlyát, ezzel hozzájárulva egészségünk fenntartásához. Az étrend hat a vizelet pH-ra, de nem befolyásolja a vér pH-t, testünk az étrendünktől függetlenül fenntartja a sav-bázis egyensúlyt.

Mit foglal magában a lúgosító étrend?

Alapul véve Dr. Robert O. Young: A pH csoda című könyvét, az étrend vegetáriánusszerű. A friss zöldségek, gyümölcsök mellett bizonyos olajos és gabona magvakat, hüvelyeseket foglal magában. A lúgosító étrendek nem javasolják a savtermelőnek titulált ételeket, alapanyagokat, pl. a finomított gabonákat, tejet és tejtermékeket, húsokat, tojást.

Az Amerikai Dietetikus Társaság szerint a lúgosító étrend alapvetően egészséges, hiszen az étrend gazdag növényi eredetű ételekben, sok folyadékot javasol. Ugyanakkor szervezetünk/vérünk pH-ja 7,35 és 7,45 közé szabályozódik normál esetben, függetlenül az étrendtől. Számos gyümölcs, valamint a tej és a tejtermékek mellőzése mindenképpen
hátrányos.

Lehetséges előnyök

A nagy állati fehérje tartalmú diéta hatására csökkenhet a vizelet pH, ami növeli a vesekövesség rizikóját, míg a zöldségekben gazdag étrend, mint a lúgosító, csökkenti ezt a rizikót.

- A lúgosító étrend alkalikus irányba tolja a vizelet pH-t, ez csökkentheti a Ca ürítését, ami azonban nem jellemzi a szervezet teljes Ca egyensúlyát, az egyéb puffer rendszerek, például a foszfát miatt, ugyanakkor nincs alapvető bizonyíték arra, hogy javítja a csontok egészségét, illetve véd az oszteoporózis ellen.

- A megnövelt gyümölcs- és zöldségfogyasztással javulhat a Na/K arány, aminek előnyös következménye lehet a csontok egészségére, az izomvesztésre, valamint enyhíthet egyéb krónikus betegségeket, mint a magas vérnyomás és az agyvérzés.

- A lúgosítás eredményeként megemelkedő növekedési hormonszint javíthatja a keringést, a memóriát és a kognitív funkciókat.

- A lúgosító étrend következményeként a megnövekedett intracelluláris magnéziumszint elősegíti a D-vitamin aktiválását.

- A lúgosítás hozzájárul a magasabb pH szintet igénylő kemoterápiás szerek hatékonyságához.

- A lúgosító vagy vegetáriánus diéták daganat megelőző szerepére vonatkozóan sincs meggyőző bizonyíték. Néhány kutatás azt mutatja, hogy a vegetáriánusok között ritkább a daganatos megbetegedés előfordulása, ami kiemelten igaz a vastagbél tumorra az American Cancer Society szerint. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vegetáriánusok többet törődnek egészségükkel, edzik testüket, kerülik az alkoholt, a dohányzást, így nehéz meghatározni, mi kizárólag az étrend hatása.

Lehetséges veszélyek

Vitathatatlan a bizonyíték, hogy akik több friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot isznak, azok között ritkább a daganatos és más betegségek előfordulása. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az étrend jelentősen és tartósan meg tudja változtatni a vér kémhatását, a gyakori vér pH eltolódás komolyabb problémára, vesebetegségre utal, ami nem a lúgosító diéta kérdése.

Vesebetegség esetén csak szigorú orvosi felügyelet alatt alkalmazható az étrend, súlyos cukorbetegségben orvosi ellenőrzés nélkül ellenjavallt.

A nem megfelelően kontrollált vércukor mellett - különösen 1-es típusú vagy súlyos 2-es típusú cukorbetegnél - nagy az esélye az étkezés utáni hirtelen vércukorszint csökkenésének, ha nincs elég ismerete a diétáról és a betegségről.

A huzamos ideig tartott, szigorú alkalizáló (lúgosító) étrend mellett nő a fehérje- és kalciumhiány veszélye.

Figyelmeztetés

Tapasztalt szakemberek, jó nevű intézmények hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen szempontok alapján próbáljunk meg eligazodni a bajainkra írt hozó ajánlatok özönében.

- Az interneten található legtöbb lúgosítást, lúgosító, alkalikus étrendet propagáló oldal kéri, hogy regisztráljon rá az olvasó, vagy vásároljon lúgosítást segítő termékeket. Ezeknek az oldalaknak az elsődleges célja eladni, üzletelni.

- Óvatosan kell kezelni azokat a honlapokat, ahol havi díj ellenében recepteket és információkat ígérnek. Gyakori panasz ellenük, hogy nehéz, illetve szinte lehetetlen leiratkozni ezekről a listákról.

- Bánjunk megfontoltan azokkal az étrendekkel/diétákkal, amelyekre a következők jellemzőek:
- Kizárólag az ő általuk forgalmazott készítményeket szabad vásárolni.
- Kevés élelmiszert, alapanyagot engedélyez, sokfélét kizár.
- Azt állítja, hogy a tudomány valamit titokban tartott, vagy, hogy egy magányos személy felfedezett valamit, amiről senki más nem tud.

Összefoglalva

Nincs bizonyíték arra, hogy az étrend jelentősen és tartósan meg tudja változtatni a vér kémhatását.

Figyelembe kell venni, hogy a zöldségek, gyümölcsök eredete, fajtája, termőtalaja, termesztési módszere, kezelése befolyásolhatja összetételüket, minőségüket, alkalizáló hatásukat.

A fentebb említett előnyös következményekről csak korlátozott számú tanulmány áll rendelkezésre, ezért további vizsgálatokra van szükség a megalapozott evidenciák érdekében.

Az egyoldalúan fokozottan savtermelő vagy alkalizáló táplálkozás a szervezet számára nem előnyös. Az intenzív anyagcsere-áthangoló táplálkozási stratégiák alkalmazásakor - különösen anyagcsere elváltozásokkal járó alapbetegség esetén - szükséges a folyamatos szakmai kontroll.

A speciális diéták beleilleszthetők az egészséges étrendbe, mindaddig, amíg elegendő energiával és tápanyaggal látják el a fogyasztót és nem jelentenek veszélyt számára.

Minden esetben a korszerű, tudományos evidenciákra épülő táplálásterápia biztosítja a megfelelő, szakszerű ellátást, melynek lépései: tápláltsági állapot felmérése, dietétikai diagnózis megállapítása, táplálási intervenció meghatározása, a követés és értékelés.

A sokféle alapanyagból felépülő, változatos, kiegyensúlyozott étrend mindig megbízható támpontot jelent.