• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Az Achilles-ín elárulja mennyire súlyos a szívbetegség?

Egészségmagazin 2018.12.02 Forrás: Kardioközpont
Az Achilles-ín elárulja mennyire súlyos a szívbetegség?

A vizsgált szívbetegeknél minél vastagabb volt az Achilles-in, annál súlyosabb volt a koszorúér-betegség.

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – állítja egy új kutatás. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint ugyanakkor az ismert betegek és a rizikófaktorokkal élők jól teszik, ha rendszeres kivizsgáláson is részt vesznek.

Az Achilles-ín árulkodó lehet

Az Achilles-ín – a legerősebb és a leghosszabb ín a testünkben – a sarokcsontot kapcsolja össze a vádli izmaival. Egy új tanulmány szerint, amelyet az Amerikai Szív Társaság konferenciáján prezentáltak, összefüggés lehet az ín vastagsága és a szívkoszorúér-betegség súlyossága közt. A kutatók 241 olyan személyt vizsgáltak meg, akik valamennyien sztent-beültetésen estek át, hogy ez a kis fémháló nyitva tartsa az eret a szívükben. A páciensek 80 %-nak korábban több artériája is elzáródott, ami eleve magasabb szívinfarktus kockázatot jelzett náluk.

A röntgenes és ultrahangos mérések alapján arra jutottak, hogy mindnyájuknak 9 mm vagy annál vastagabb volt az Achilles-ina, és minél vastagabb volt az ín, annál súlyosabb volt a koszorúér-betegség és annál nagyobbra volt becsülhető az akár végzetessé váló szívbetegség kockázata. A tokioi Kitasato University School of Medicine kutatói ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az eredmény nem tekinthető megcáfolhatatlannak, hiszen a felmérésbe nem vontak bele olyanokat, akik nem voltak koszorúér-betegek, viszont más ok miatt megvastagodott az Achilles-inuk.

Ugyanezen a konferencián hangzott el az is, hogy a familiáris hiperkoleszterinémiára is gyanakodni lehet például az Achilles-ín alapján. A családilag öröklődő magas koleszterinszint ugyanis okozhat bizonyos látható tüneteket. A leggyakoribb a szemhéjakon megjelenő sárgás lerakódás, a xanthelasma, de az inakon – főként az Achilles-ínon- is jelentkezhet sárga árnyalatú bőrelváltozás.

A koszorúér-betegeknél döntő az utánkövetés

Ha fény derül a koszorúér szűkületére, az egyik legkíméletesebb megoldás az sztent beültetés, ám a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet. - Éppen ezért ezeknél a pácienseknél kiemelt jelentőségű az orvos által elrendelt gyógyszerek, például koleszterin- és vérnyomáscsökkentő, véralvadásgátló szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – ismerteti a szakorvos.

- A koszorúér-betegeknek – akár volt sztent beültetésük, akár nem -, tisztában kell lenniük azzal is, hogy a hálók beültetése biztonságos, nem gátolja a mozgást. Akik korábban rendszeresen mozogtak, továbbra is javasolt fizikailag aktívnak maradniuk, bár ennek formáját és intenzitását érdemes szakemberrel, vagyis kardiológussal, életmód orvossal, mozgásterapeutával egyeztetni. nagy általánosságban jó megoldás lehet az úszás, a gyaloglás, a nordicwalking és a szobakerékpár, de nagyon kell ügyelni a bemelegítésre és a fokozatosságra. Akik korábban nem sportoltak, azoknak valójában elengedhetetlen a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban. A meggondolatlan, túl nagy intenzitású edzés még az egészséges szervezetet is megviselheti.

A másik fontos tudnivaló, hogy a kardiológiai ellenőrzés akkor is létfontosságú, ha a páciens jól érzi magát. A gyógyszereket is folyamatosan kell szedni, kizárólag kardiológus módosíthat bármely szer adagolásán. Ezen felül azoknak is hasznos időnként kivizsgáltatniuk magukat, akik rendelkeznek a koszorúér-betegség rizikófaktoraival, vagyis cukorbetegek, dohányoznak, túlsúllyal küzdenek, nem mozognak, magas vérnyomással és/vagy magas koleszterinszinttel élnek, és középkorúak vagy idősebbek.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink