Az allergiánál is életbevágóan fontos az anamnézis

Diagnosztikai robbanás az allergológiában - ezzel a címmel nyitotta meg idén a tavalyi évben indított akkreditált szakmai továbbképzések sorát a szervező Prima Medica Egészségközpontok. Az érdeklődők az egészséghálózat ez évben 15 éves fennállását ünneplő tagja, a Budai Allergiaközpont szakembereinek előadásaiból értesülhettek az allergológiai kórképek diagnosztizálásával kapcsolatos aktualitásokról.

Bár pár éve valóban nagy áttörés történt az allergológia diagnosztikájába a rendezvény egyik előadója, dr. Balogh Katalin allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész előadásában továbbra is azt hangsúlyozta: a sikeres kezeléshez elengedhetetlen a beteg alapos kikérdezése és vizsgálata. "Életbevágóan fontos az anamnézis, nagyon el lehet rontani a diagnózist, ha az ember nem kérdezi ki alaposan a beteget" - mondta már a Weborvosnak adott interjúban a főorvos.

Azt tapasztalom, hogy Magyarországon az emberek a tesztek bűvöletében élnek. A betegek azt gondolják, hogy elmennek a számos hely egyikére, ahol allergia tesztet lehet csináltatni és annak a pozitív eredménye majd megmondja, mi a baja. A valóságban ez nem így van. A teszt csak azt mutatja meg, hogy mire túlérzékeny a beteg, de, ha nincsenek meg a kimutatott allergénhez köthető tipikus tünetek, akkor nem ez a baj okozója. Ezért olyan fontos alaposan kikérdezni a beteget, hogy pontosan mikor, hol, milyen rendszerességgel, milyen körülmények között jelentkeznek a tünetek. Ugyanis nagyon fontos tulajdonsága az allergiának, hogy következetes.

Ha valakinél több éve, visszatérően a kőrisfa virágzásakor jelentkeznek a tipikus tünetek, akkor valószínűleg tényleg a kőrisre allergiás. Fontos, hogy több éve, mivel egy év után még nem lehet semmit se kijelenteni. Az ismétlődés tehát lényeges szempont a pollenallergiánál. Ezért botanikai alapismeretekre is szüksége van egy allergológusnak. Azért is, mert nem minden esetben ilyen egyértelmű a helyzet. Például a parlagfű fő szezonjában a szintén allergiát okozó fekete ürömnek is van egy virágzása. Ha valaki tisztában van azzal, hogy míg a parlagfű szinte az egész országban jelen van, addig a fekete üröm csak bizonyos helyeken terem, el tudja különíteni ezt a két allergiát. De nemcsak a pollen allergiánál nem lehet egyértelműen csak a tesztre hagyatkozni. Előfordult már, hogy valakinél a vizsgálat kimutatta, a macskaszőrre allergiás holott nem is volt macskája. Valószínűleg élete során találkozott már macskával, aminek nyomán kialakult a túlérzékenység, de a meglévő tüneteit valami más okozta.

Nemcsak egy pozitív teszt, hanem a betegek által előadott tünetek is megtévesztőek lehetnek. Más betegségeknél, de az allergiánál is a páciensek gyakran az internet alapján öndiagnosztizálnak, és az orvosnál csak a világhálón olvasott tünetekről beszélnek. Ha a szakember nem elég dörzsölt, a betegek akaratlanul könnyen félrevezethetik.

A légúti allergiáknál fontos, hogy mely időszakban jelentkeznek a tünetek, azonban vannak úgynevezett perenniális allergiák, amelyek nem köthetőek időponthoz, egész évben panaszokat okoznak. A kórtörténet felvételekor ezeknél a legfontosabb kérdés, nem a mikor, hanem hogy hol jelentkeznek a tünetek. Például a házipor-atka allergiánál, ahol a kiváltó ok a 12-14 mikronagyságú élőlény, 2-4 mikro széklete. Ezek az élőlények ott szeretnek élni, ahol az ember, kedvenc helyük a hálószoba. Mivel jellemzően zárt térben tartózkodnak, évszaktól függetlenül allergiás tüneteket okoznak azoknál, akik erre érzékenyek. Bár szaporodási időszakukban, szeptemberben a szokásosnál sokkal erősebbek lehetnek ezek a jelek.

A kikérdezés fontosságát húzza alá, hogy akkor is érdemes allergiával kapcsolatos válaszokat kérni, ha például egy gyerek állandóan valamilyen légúti betegségben szenved. A poratka allergénje ugyanis folyamatosan gyulladásban tartja a légutak nyálkahártyáját, így a gyerek az óvodában, iskolában könnyen összeszed mindenféle nyavalyát akár egy tüsszentéstől is. Tehát sokkal esendőbb a fertőzésekkel szemben. Ha bebizonyosodik a feltevés, és valóban az allergia miatt fertőződik meg állandóan a gyerek, látványos eredményeket lehet elérni például az immunterápiával.

Csak az alapos, minden szempontot figyelembe vevő kórelőzmény felvétele után érdemes allergiatesztet készíteni. Ezt is elsősorban azért, hogy igazoljuk, a beteg visszatérő tüneteit valóban az immunrendszere kisiklott működése okozza, és nem valami más. Hiszen sok esetben a tünetek hasonlóak, a páciensnek ad abszurdum náthája is lehet. A teszt tehát egy már meglévő gyanú bizonyítására szolgál, és, ha tényleg allergiáról van szó, azt fogja megmutatni, hogy a gyanúba vett allergénnel szemben megemelkedett az immunrendszer által termelt specifikus ellenanyag, az immunglobulin E koncentrációja.

Alapvetően egyébként kétfajta tesztet lehet végezni, bőrtesztet és vértesztet. A bőrteszt előnye, hogy rögtön választ ad a kérdésre, viszont sok esetben nem célszerű módszer az allergiát kiváltó ok kimutatására. Annál a betegnél ugyanis, akinek épp tünetei vannak, a bőrre vitt allergén provokálhatja a szervezetét és akár rohamot is okozhat. Ráadásul annál a betegnél, aki gyógyszert szed az allergiájára, és manapság ezekhez a készítményekhez elég könnyen hozzá lehet férni, fals negatív eredményt is mutathat a bőrteszt. Szezonban ezért inkább vértesztet végzünk, amit nem befolyásolnak a szervezetben zajló folyamatok.

Összefoglalva tehát nem mindegy, hogy melyik tesztet milyen esetekben használjuk. Vértesztet akkor, ha egy általános helyzetre vagyunk kíváncsiak, bőrtesztet akkor, ha egy konkrét kérdésre akarunk konkrét választ, kivéve akkor, ha szezon van, ha a beteg gyógyszert szed, ha várandós, illetve ha olyan bőrbetegsége van, ami kizárja a bőrtesztet. Nem lehetetlen persze az sem, hogy a vérteszt is téved, ilyenkor, ha a tünetek makacsul mást jeleznek, és nincs kizáró tényező, a bőrtesztet is érdemes megcsinálni. Mindig az a jó teszt, ami a beteg panaszát támasztja alá - húzta alá a főorvosnő.

Körülbelül 3-4 éve érhető el egy újfajta diagnosztikai módszer a komponens diagnosztika. Ez azt vizsgálja, hogy a betegséget okozó allergén egyes alkotó részei milyen súlyos tüneteket okoznak, tehát szétbontja elemeire az allergént. Ennek a vizsgálatnak elsősorban a táplálék allergiánál van nagy jelentősége. Itt fontos tudni, hogy az egyes komponensek hogyan reagálnak például a hőkezelésre, mennyire ellenállóak az emésztő enzimekkel szemben. Egy allergénnek ugyanis a legellenállóbb részei azok, amelyek akár életveszélyes rohamokat is kiválthatnak. Tehát egy ilyen komponens diagnosztikával el lehet dönteni, mennyire kell szigorúan venni a diétát, a páciensnek alacsony vagy a magas rizikójú allergiája van. Például megtudható, hogy ha egy magas rizikójú mogyoró allergiás beteg egy mogyoróval megszórt ételből akár csak egy falatot is megeszik, meghal. De az is kiderül, hogy ha valakinek alacsony rizikójú allergiája van, tehát nem kell ilyen súlyos következményekkel számolnia. Magyarán ezzel a vizsgálattal a korábbiakhoz képest finomodtak a lehetőségek.

A komponens diagnosztikával azt is meg lehet válaszolni, hogy légúti allergiánál érdemes-e alkalmazni immunterápiát vagy sem, de más haszna is van. Mégsem jó mindenre. Pontosabban nem ennek a vizsgálatnak kell lennie az első lépésnek. Ugyanis bár nagyon drága vizsgálat, mégis sokan már kész komponens diagnosztikai lelettel jönnek az orvoshoz. Aki, előbb megteszi a valóban legfontosabb lépést, a kórelőzmény felvételét, majd javasolja a szükséges allergia tesztet.

"Be kell vallanom, hogy mi allergológusok nem vagyunk elegen, talán néhány százan dolgozunk a szakmában - mondta a főorvosnő - Azt is el kell ismernem, hogy ennek ellenére javul a helyzet, és ez a sokat ostorozott internetnek is köszönhető. Ugyanis a betegek egyre tájékozottabbak. Az ilyen beszélgetések is sokat segítenek, hiszen fontos, hogy az információk minél több emberhez eljuthassanak és a helyükre kerüljenek".