Az egészségvédő kávéfogyasztásról

A mértékletes kávéfogyasztás segít a megfelelő vérnyomás és vércukorszint elérésében, véd a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen, illetve csökkenti a májzsugor és a májrák kialakulásának esélyét. Milyen összetevőknek köszönhető ez?

A kávéban található antioxidánsok mennyisége meghaladja a zöldteában lévő szintet – idézi a Semmelweis Figyelő Kátai Csillát, a Semmelweis Egyetem ötödéves hallgatóját. A Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti folyóiratban teljes terjedelmében bemutatott szakdolgozatából megtudhatjuk, hogy egy csészényi fekete akár 550 mg-ot is tartalmazhat e szervezetünk számára kulcsfontosságú anyagokból. Az antioxidánsok hozzájárulnak a kor és a környezeti hatások miatt bekövetkező sejtkárosodás mérséklődéséhez, így az élénkítő italban lévő klorogén-, kávé- és csersavak rendkívül értékesek.

Vitaminok és ásványi anyagok

A kávé kincsei között rejlik még a „stresszellenesként" is emlegetett B5-vitamin, más néven a pantoténsav, az idegrendszer egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen B9-vitamin, azaz a folsav, a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges B1-vitamin, tehát a tiamin, és a DNS-lánc kijavításában szerepet játszó, niacinnak is hívott B3-vitamin. Ezeken kívül többek között káliumot, magnéziumot, kalciumot és mangánt is tartalmaz, tehát valóságos vitamin és ásványianyag-esszencia.

Koffein, a természetes serkentő

A legtöbben azonban a közismert élénkítő hatás kedvéért fogyasztják, hiszen életritmusunk olyankor is lankadatlan éberséget, illetve összpontosítást követel tőlünk, amikor testünk és szellemünk nem feltétlenül áll készen a próbatételekre. A reggeli kávé ezért világszerte százmilliók számára jelenti a napi rutin részét. Ez a növényi eredetű, májban lebomló pszichoaktív összetevőnek, a xantinok családjába tartozó koffeinnek tudható be.

Ellazítja a légutak simaizmát és tágítja a perifériás ereket, ezzel egyidejűleg szűkíti az agyban lévőket. Így alkalmas arra, hogy fájdalomcsillapítók összetevőjeként használják, hiszen könnyebbé teszi a hatóanyagok célba jutását. „Már kis koncentrációban is erősen stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szellemi aktivitást, javítja a megfigyelőképességet, csökkenti az álmosságot és a fáradtságot" – írja a koffeinről A kávé és kultúrájának története című munkájában Kátai Csilla, aki arra is kitér, hogy nagy dózis esetén szorongással, alvászavarral, izgatottsággal, remegéssel, esetleg görcsökkel lehet számolni.

Bár a szervezet koffeinre adott válasza egyénfüggő, a nonadrenalin felszabadulásának révén szinte mindenkinél serkenti a szívműködést. Alacsony vagy normális vérnyomás esetén jótékony szabályozó hatása van, ám magasvérnyomás-betegeknél vagy túl nagy mennyiségben fogyasztva szívritmuszavart eredményezhet. A fizikai erőnket rejtő harántcsíkolt izmok működését szintén fokozza, mivel késlelteti a rekeszizom kimerülését, s növeli a munkavégző képességet, valamint az emésztőnedvek termelődését is ösztönzi, megkönnyítve ezzel a gyomor munkáját.

Terápiás indokkal többek között migrén kezelésére, légzésbénulás ellen, ájulás veszélyének elhárítására is használják az orvostudományban. Szájon át adagolva jól felszívódik, hatásának csúcspontját 15-45 perc múltán éri el, az egyén korától, súlyától, állapotától és érzékenységétől függően. A pozitív hozadékok mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a koffeinből is létezik halálos dózis, ami egészséges szervezetnél 5-10 grammot jelent, májbetegeknél pedig ennél kevesebbet. Ezt viszont kávéfogyasztással jóformán lehetetlen elérni, mivel egy csészényi átlagosan 75-110 mg-ot tartalmaz. Vizsgálatok szerint a kedvező hatás főleg napi 200 mg alatt figyelhető meg, érdemes tehát beérni egy-két adaggal.