Az életébe kerülhet a statinok rossz híre

A média és az internet tele van a koleszterincsökkentőként alkalmazott sztatinok rossz hírét keltő állításokkal, ennek hatására sokan elhagyják gyógyszereiket, ami óriási hiba. Ennek veszélyére hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága közleménye.

Információk tömege terjed az interneten és a médiában, teljesen ellenőrizetlenül, ami sokszor nagyon veszélyes is lehet. Legutóbb a koppenhágai egyetem kutatói igazolták, hogy azok a betegek, akiknek újonnan írják fel a sztatinokat, csaknem tíz százalékkal nagyobb arányban nem követik a terápiát az első adag beszedése után, ha a médiát a sztatinokkal kapcsolatos negatív hírek uralják.

Ezzel viszont együtt jár az is, hogy a kezelést abbahagyó betegek 26 százalékkal hajlamosabbak az infarktusra, és 18 százalékkal jobban fenyegeti őket az idő előtti halálozás kockázata, mint azokat, akik hallgatnak az orvosukra, és szedik a gyógyszert.

Amennyiben az érelmeszesedésben szenvedő betegek ennek hatására abbahagyják a gyógyszereik szedését, akkor számíthatnak arra, hogy ismét szív- és érrendszeri problémák jelentkeznek majd, esetleg akár korai haláluk is bekövetkezhet. Másrészről a kezelés abbahagyásának esélye 8 százalékkal alacsonyabb volt a pozitív híreknek kitett betegek körében, 27 százalékkal alacsonyabb szív- és érrendszeri betegség esetén, és 9 százalékkal alacsonyabb a cukorbetegeknél.

Nagyobb valószínűséggel hagyják abba a gyógyszerszedést a férfiak, azok, akiknek nagyobb a sztatin adagjuk, azok, akik városban élnek, és ha az utóbbi években írták fel nekik a gyógyszert. Nem mindegy ugyanis, hogy az egyén a gyógyszerszedés első 6 hónapjában milyen információt szerez a gyógyszeréről. A kutatók szerint ez nem feltétlenül egy-egy „leleplező" cikk, hanem a sztatinok - a médiában általában megfigyelhető - rossz hírének következménye.

„A sztatinszedés következményének rossz hírét keltő közlések meggyőzhetik a betegeket arról, hogy hagyják abba, vagy el se kezdjék a gyógyszerszedést. Sokan attól ijednek meg, hogy egyes kutatások szerint a sztatinok szedése kismértékben emelheti a cukorbetegség kockázatát, miközben szív- és érrendszeri betegségekben bizonyítottan megjelenő előnyös hatásuk sok életet ment meg. A médiumoknak sokkal óvatosabbnak kellene lenniük azzal kapcsolatban, hogyan kezelik a sztatinellenes aktivisták és időnként „szakemberek" által is terjesztett véleményeket. Aszakterületen tevékenykedő társaságoknak pedig mindent meg kell tenniük, hogy széles körben megismertessék a sztatinok hatásáról és biztonságosságáról szóló információkat" - figyelmeztet dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Az egyoldalú, sokszor minden szakmaiságot nélkülöző megnyilatkozások, illetve egyes kutatások eredményeinek önkényes kiválogatására épülő anyagok, azok rossz magyarázata egyértelműen megtéveszti a betegeket.

„Fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a betegeket az esetlegesen fellépő ismert mellékhatásokról, mint például az izomfájdalmakról, valamint a sztatinoknak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében betöltött szerepéről, és arról, hogy ezek az előnyös, az élet meghosszabbításában is megnyilvánuló hatások jelentősen meghaladják az esetleges mellékhatások kockázatát.

Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jó, ha a beteg tájékozott, de nem lehet kontroll nélkül fogadni a sokszor nagyon is hamis információkat, legyünk szkeptikusak az ismeretlen, tudományellenes, kattintásvadász oldalakról érkező hírekkel.

A koleszterin a zsírok (lipidek) körébe tartozik és a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag, hiszen például a sejtfalak, a nemi hormonok, a D-vitamin és az epesav fontos alkotóeleme. A szervezet a koleszterin-szükségletének többségét maga állítja elő, csak egyötödét fedezi a táplálékokból. A koleszterin az egészségre veszélyt akkor okozhat, ha túl magas a vérben lévő koncentrációja (a „civilizált" társadalmakban szinte mindenkinek az, a laboratóriumi normál értékek egészséges egyénekre vonatkoznak, és vélhetően túlzottan megengedőek), illetve az összkoleszterinen belül nem megfelelő arányban vannak jelen benne a koleszterin különféle típusai.

Ha az LDL-koleszterin felszaporodik a vérben és átjutva a „sérülékennyé" vált érbelhártyán kijut az érfalba, zsíros-meszes plakkokat, lerakódásokat és ez által szűkületeket hoz létre az erek falán. Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, szív- és agyi infarktus alakulhat ki, melyek mind magas halálozással járó kórképek.