• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Az életmód és az életmódorvoslás szerepe egy sor népbetegség esetében

Egészségmagazin 2024.02.13 Forrás: Életmód Orvosi Központ
Az életmód és az életmódorvoslás szerepe egy sor népbetegség esetében

Az Életmód napon számos terület kiváló szakembere mutatta be az adott betegség életmódbeli vonatkozásait, az életmódorvoslás lehetőségeit.

Az életmódtényezők egészséget befolyásoló hatása és fontossága vitathatatlan az életmóddal összefüggő betegségek (például túlsúly, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegségek, depresszió) kezelésében. Az Életmód Orvosi Központ február 10-i szakmai napján számos terület kiváló szakembere mutatta be az adott betegség életmódbeli vonatkozásait, az életmódorvoslás lehetőségeit - ismerteti az elhangzottakat az alábbi összefoglaló.

Elsőként Dr. Babai László, Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke Életmódorvoslás – mozgásterápia előtti kockázatértékelés címmel tartott előadást, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy mára az életmóddal összefüggő betegségek a legjelentősebb megbetegedési és halálozási oknak számítanak, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a modern életmódbeli kockázatok felmérésének és kezelésének fontosságát. Megdöbbentő adatokat összegezve rávilágított, hogy Magyarországon­ az ­összes ­halálozás ­közel ­fele­ (47­%)­ köthető ­valamilyen ­viselkedési kockázathoz, mint például a táplálkozás, fizikai inaktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás. Az életmódorvoslás tehát a megoldás kulcsát jelentheti, hiszen olyan eszközökkel dolgozik, mint a táplálkozás-, a mozgásterápia, az alvásrendezés, a stresszmenedzsment, a káros szenvedélyekről való leszoktatás és közvetve a társas kapcsolatok megerősítése.

Előadása további részében dr. Babai László részletesen elemezte többek közt a szív-érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek életmódbeli kezelésére vonatkozó irányelveket, amelyek egyik alapköve a megfelelő és rendszeres mozgás. Ennek jelentőségét az is adhatja, hogy felmérések szerint a hazai lakosság 82%-a fizikailag inaktív, vagyis meg sem közelíti a WHO által ajánlott heti 150 perces közepes intenzitású kardio mozgási, és 60 perces izomerő növelési ajánlást. Mindezeket tekintetbe véve Babai doktor arra buzdította a jelenlévő orvosokat, hogy az életmódorvoslás legyen a szakmai eszköztáruk része, ne féljenek mozgásterápiát ajánlani még az alapbetegséggel élőknek sem.

A konkrétumokat elemezve az előadó a mozgás pozitív hatásainak számbavétele után végigtekintette azokat az eseteket, amikor szükséges és amikor nem szükséges orvosi vizsgálat a korábban nem mozgó páciensek mozgásprogramjának beindítása előtt, és ebből nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb esetben ez felesleges. Amennyiben mégis jelen vannak kockázati tényezők, a terheléses EKG szerepére hívta fel a figyelmet.

A téma iránt bővebben érdeklődőknek Babai-Majorosi-Barna: Életmódorvostan (2022) c. tankönyvét és az Életmódorvostan és prevenció licencképzést ajánlotta.

Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász Az obesitas jelentősége című elődásában először definiálta az obezitást, és jelentőségéről szólván hangsúlyozta, hogy az elhízás tehető felelőssé az összhalálozás 10-30%-áért. Ismertette a fő különbségeket az android és a ginoid típusú elhízás közt, amelyek diagnosztizálásának eszközeként felsorolta a BMI és a derék/csípő hányados meghatározását, a haskörfogat mérést és a testzsírtömeg becslést. Az elhízás patogenezisének áttekintésekor részletesen beszélt a genetikai okokról, a gyógyszer mellékhatásokról, a modern életmódról és más okok mellett az endokrin betegségekről is. Ezek sorában röviden bemutatta, hogyan vezethet túlsúlyhoz a Cushing szindróma, a hypothyreosis, a PCOS, a növekedési hormon hiány és a szénhidrát anyagcsere zavarok. A gyakori betegségeknél Mutnéfalvy doktor praktikus útmutatót is nyújtott a tünetekről, a diagnosztizálás és kezelés lehetőségeiről. 

Előadásának folytatásaként az endokrinológus az obesitas komplex kivizsgálásának és kezelésének alapköveire hívta fel a figyelmet, utóbbiak közt megnevezve a gyógyszeres kezelést, a táplálkozás- és mozgásterápiát, a sebészi lehetőségeket és a viselkedésterápiát is. Ezen alapkövek részletes bemutatása után az előadó összefoglalásában kiemelte az elhízott páciensek kitartó és sokrétű gondozásának és az életmódorvoslásnak a jelentőségét.

Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont belgyógyásza, kardiológus a Magas vérnyomás és kardiovaszkuláris kórképek összefüggései az életmóddal című elődása fő mondanivalójaként az egészséges életmód általános irányelveihez igazított személyre szabott megvalósítást választotta. A kardiovaszkuláris betegségek életmódkezelésének lehetőségei közt felhívta a figyelmet az Okostányér programra és a mozgás kiemelt jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy az ilyen betegségek rizikófaktorai közül a legtöbb (mint a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és LDL-koleszterinszint, az elhízás és a mozgásszegénység) életmóddal módosítható, és ez igaz számtalan más betegségtípus esetén is. Dr. Jenei bemutatta a Systemic COronary Risk Evaluation (SCORE) modell használatát, amely a nem, az életkor, a dohányzás, a koleszterinszint és a vérnyomás értéke alapján ad százalékos becslést arra nézve, hogy a beteg milyen eséllyel fog meghalni a következő 10 évben szív-érrendszeri betegségben. A megfelelő életmódbeli kezelés részeként említette azt a szempontot, hogy mérni is tudni kell azt, amin szeretnénk változtatni, ennek lehetőségeit is számba vette. Ismertette a Guideline I., II., és II. b osztályú ajánlásokat, amelyek megvalósítása hozzájárul a célok eléréséhez.

Végezetül a szakember nyomatékosította a páciensek meggyőzésének, bevonásának jelentőségét, nem utolsósorban az orvosi példamutatást is kiemelve.

Vajdovich Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc, PhD-hallgató a Táplálkozásterápia gyakorlata az életmóddal összefüggő betegségek terápiájában című előadásának bevezetőjében röviden bemutatta a táplálkozásterápia előnyeit és felépítését, majd a nyugati társadalmak népbetegségére, az elhízásra helyezte a fókuszt. Az okok közt a táplálkozásbeli szokásokat kiemelve a célkitűzéseket fogalmazta meg. Később érdekes összefoglalóval vetette össze az egyes, ma elterjedt táplálkozási trendek előnyeit-korlátait, majd megfogalmazta a tartós fogyás alapelveit. Előadásának második felében Vajdovich Dorottya az egyes betegségek esetében alkalmazott táplálkozásterápiás irányelveket vázolta, kiemelvén a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és más szív-érrendszeri kórképeket, valamint az ezekhez kapcsolódó mediterrán diéta hatásait. Ezen kívül szót ejtett a daganatos betegségek és a menopauza esetében alkalmazandó dietetikai segítségről, a mindenki számára ajánlott visszafogott húsfogyasztás szerepéről és a cukorfogyasztás szabályairól. Gyakorlatias előadásában a dietetikus számos konkrét ötlettel, praktikával is szolgált az érdeklődőknek.    

A korai petefészek kimerülés, a korai menopauza és a menopauza életmódorvostani vonatkozásai

Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, életmód orvos a korai petefészek kimerülés, a korai menopauza és a menopauza életmódorvostani vonatkozásairól szóló előadása felvezetéseként a női életszakaszok közül kiemelte a menopauzát, és az annak megélése során felmerülő gyakori kérdéseket, panaszokat. Definiálta a korai menopauza és a korai petefészek kimerülés mibenlétét, majd összefoglalta azt a menopauzális tünetegyüttest, amely ezekre az állapotokra is igaz lehet. Szót ejtett a vazomotoros tünetekről éppúgy, mint a szöveti atrófia tüneteiről, az ízületi panaszokról, a csontritkulásról, a pszichés tünetekről és az olyan késői szövődményekről, mint a csonttörések és a szív-érrendszeri betegségek.

A megoldási lehetőségek közül kiemelte az ösztrogének és progesztogének pótlásának jelentőségét, és felvetette a lehetséges tesztoszteronpótlás gondolatát is. Az orvosi megoldások mellett a kiegészítő lehetőségekre is felhívta a figyelmet (például fitoösztrogének, gyógynövények), hangsúlyozva, hogy a tudományos bizonyítékok nem minden esetben támasztják alá ezek hatékonyságát. Ugyanakkor Margitai doktor a bizonyítékokon alapuló orvoslás eszköztárához sorolta az életmódkezelést, amelynek alkalmazásához a saját maga által összeállított, 140 kérdéses egészség-életmód kockázati kérdőív is nagy segítséget nyújt. Több gondolatot szentelt a megfelelő mozgásprogram felépítésének, az étkezésnek, a megfelelő alvásnak, és vázolta egy optimális menopauza team felépítését, amelynek tagja a nőgyógyász, a pszichológus, a dietetikus és a mozgásterapeuta. Zárásként dr. Margitai Barnabás a pácienseknek is ajánlható hasznos olvasmányokra hívta fel a figyelmet.

Elvesztegetett idő? Az alváshiány következményeit vette számba Dr. Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus. Felvezetőjében azokkal a megdöbbentő számokkal szembesítette a hallgatóságot, melyek szerint a népesség 95%-a szerez valamilyen alvászavarról tapasztalatot élete során, az alvászavarok okozta egészségkárosodás pedig a népesség 45%-át érinti. Ezek után válaszolt a címben feltett kérdésre, és kifejtette, hogy az alvásnak nem csak regenerációs és memória konszolidációs szerepe van, de az ún. glimfatikus rendszer működésében is döntő a jelentősége, vagyis csak az alvás alatt tud megtisztulni az agyi idegszövet a felesleges anyagoktól. A szomnológus felsorolta az alvásdepriváció rövid- és hosszútávú tüneteit és felvázolta az alvás, a testhőmérséklet és a hormonális ritmusok összefüggéseit.

Előadásából kiderült, hogy a biológiai óra részben genetikailag meghatározott, részben életmóddal is befolyásolható, és e tekintetben fontos biztosítani a megfelelő működését. Vida doktornő beszélt az „óragénekről”, a pacsirta és bagoly típusú emberekről, és az alvásigény változásairól. Az alvászavarok megértéséhez felvetített néhány hipnogramot, kiemelve, hogy a megzavart cirkadián ritmus hatással van többek közt az immunrendszer állapotára és a testsúlyra is. A főbb alvászavarok közül kiemelte az obstruktív alvási apnoé szindrómát, annak lehetséges társbetegségeit és a nyugtalan láb szindrómát, ezek lehetséges tüneteit, következményeit és kezelési lehetőségeit. Utóbbiak közt jelentős hangsúlyt fektetett az alváshigiénés szokásokra, az egészséges életmódra és végső soron a szomnológiai kezelésre.

Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, palliatív orvos, belgyógyász az életmód a daganatos betegségek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepét körbejárva hangsúlyozta, hogy a betegségek kezelése mindig összetett, kiemelt figyelmet és empátiát igényel, elsődleges célként szem előtt tartva a betegek testi-lelki-szellemi jóllétét és fájdalmainak csökkentését. Utóbbi témáról szólván a szakorvos ismertette a fájdalom lehetséges típusait és forrásait, és kiemelte, hogy a fájdalomcsillapításnak mindig az adott pácienshez kell igazodnia, főként az olyan szubjektív területeken, mint a fájdalom megélése. Az ehhez rendelt eszköztár részeként dr. Pádi Éva nem csak a nyugati orvoslás lehetőségeit foglalta össze, de kitért a kínai orvoslás megközelítésének érdekességeire is.

A későbbiekben összefoglalóan elemezte az életmód szerepét mind az onkológiai betegségek kialakulásában, mind a kezelések sikerességében és azt az fontos megállapítást tette, hogy a kezelések időszaka alatt nem ajánlott semmilyen drasztikus változást eszközölni az életmódban, a böjt és szigorú étrendi megszorítások kifejezetten kerülendőek. Ugyancsak kerülendőként nevezte meg ebben az időszakban a szaunát, a forró fürdőt és a teljes testet érintő masszázst. Ezek után külön hangsúlyt helyezett a daganatos betegek megváltozott étvágyának, étkezési problémáinak kezelésére, valamint az anorexia és a cachexia elkerülésének, visszafordításának lehetőségeire. Összefoglalásképpen Pádi doktornő hangsúlyozta, hogy dietetikussal, mozgásterapeutával, esetleg pszichés gondozóval együttműködve a daganatos betegek életmódját is biztonságosan fel lehet építeni, amelyben minden elem az energia és az erő megtartását, a gyógyulást szolgálja.

Legolvasottabb cikkeink