Az orvosa mondta, hogy igyon bort

Minden második embernek ajánlotta már orvosa, hogy egészségmegőrzés céljából igyon meg naponta egy-két deciliter bort. A most megjelent, 1.300 fős internetes kutatásból kiderül: a férfiak maguktól is isznak, a nőket viszont többet kell noszogatni amiatt, hogy igyanak egészségük védelmében. A legtöbben vörösbort isznak, mert úgy vélik, hogy ennek a bornak vannak pozitív élettani hatásai. A pincészetek mellett, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékén is vizsgálják a balatoni borok élettani hatásait, amelyek eredményei megerősítik a borivás egészségségéről szóló vélekedéseket – olvasható a Varga Pincészet közleményében.

A megkérdezett férfiak 49 százaléka és a nők 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már előfordult, hogy borozott egészsége megőrzése érdekében. A férfiak 22, a nők 14 százaléka fogyaszt bort rendszeresen egészségügyi célból. A fiatalabbakat kevésbé érdekli ez a szempont, 14 százalékuk iszik rendszeresen ilyen célzattal, viszont a 60 felettiek 34 százaléka kóstolgat napi szinten egészség megőrzési szempontok alapján. Érdekes, hogy a kérdőívet kitöltők közül, a 60 felettieknek közel kétszeres gyakorisággal (66%) ajánlotta már orvos, hogy fogyasszanak bort, mint a fiatalabbaknak (35%). A kutatásból kiderül az is, hogy az orvosok a nőnemű pácienseknek gyakrabban ajánlják a borfogyasztást, mint a férfiaknak. Ezek szerint a férfiak maguktól is megtalálják a borosüveget, ha az egészségükről van szó. – olvasható a Varga Pincészet elemzésében.

A kutatás rákérdezett arra is, hogy ki és miért iszik: a férfiak 23
százaléka agyműködésének serkentése érdekében fogyaszt bort, a nők 30 százaléka pedig úgy véli, a bor gátolja az öregedést. A megkérdezettek 98 százaléka tarja egészségesnek a vörös borok fogyasztását, fehéret kevesebben (68 százalék), a rozékról pedig csak a borivók 64 százaléka tartja úgy, hogy segíthet a betegségek megelőzésében.

Dr. Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének vezetője is megerősíti a Varga Pincészet fogyasztói szokásainkat vizsgáló elemzését. A kutató szerint: a magyarok nem véletlenül gondolják azt, hogy egészséges a borfogyasztás, hiszen erről több népgyógyászati, és tudományos kutatás is napvilágot látott már. A bornak köztudottan lúgosító, savkiegészítő, antiszeptikus hatása van. Amerikai kutatók bebizonyították, hogy ásványi anyagokban és flavonoidokban gazdag vörösbor mérsékelt fogyasztása sejtmegújító hatású. A bor alkoholtartalma a központi idegrendszerre enyhe nyugtató és altató hatást gyakorol. Nemzetközi kutatások azt is bebizonyították, hogy a vörösbort mérsékelten fogyasztók ritkábban kapnak szívinfarktust, és általában hosszabb ideig élnek. Erre a legjobb példa Franciaország: a francia emberek életkilátásai sokkal jobbak az átlag európai emberénél. Táplálkozásuk korántsem mondható egészségesnek, hiszen
sok telítetlen zsírsavat fogyasztanak, és sok a dohányzó is, de a vörösborok gyakori fogyasztása által lecsökkent a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya.

A vörösborok átlagban 1800-4000 mg/l koncentrációban
fenolos vegyületeket tartalmaznak, amelyek antioxidáns és gyökfogó hatásúak, meggátolják a vérzsírok lerakódását, és ezáltal a vérerek falán nem képződnek plakkok, így a szívinfarktus kockázata is lecsökken. A nemzetközi kutatásokat megerősítik a magyar vizsgálatok is. Dr. Kállay Miklós, professzor szerint: a pozitív élettani hatású vegyületek, amelyek a borban is megtalálhatók a fémionok, a polifenolok és a szerves savak. Ezeket közel 30 éve vizsgálja, vizsgálta a Tanszék. Mint mondta: a polifenol-vegyületeknek antioxidáns, szabad gyökfogó tulajdonságuk következtében pozitív élettani hatást tulajdonítanak az orvosok is.

A hazai kutatók vizsgálták már a magyar borok biogén amin tartalmát is. Ezek közé tartozik például a hisztamin (allergén vérnyomáscsökkentő), a tiramin (vérnyomást növelő) és a szerotonin, amelynek fontos szerepe van az ingerületek átadásában, ezen kívül a depressziós megbetegedések lehetséges gyógyszere.
A magyar kutatók már azt is megállapították, hogy borban jelentős a kálium, a kalcium és a magnézium, amelyek a legjelentősebb fémionok. A kálium segít a szívizomzatnak, valamint az izommozgások koordináltságáért felelős. Hiánya szívritmuszavarokat okoz, gyorsítja a pulzust és csökkenti a vérnyomást. A kalcium nyugtatóan hat a gyomor és béltraktus idegeire, segíti az epekiválasztást és erősíti a csontállományt. A magnézium a fermentumokat aktiválja és véd az érelmeszesedéstől. Hiánya idegességhez vezet.

A Borászati Tanszék jelenleg is folytat kutatásokat a bor fiziológiailag
aktív vegyületeire vonatkozóan, nyilatkozta Dr. Kállay Miklós, professzor, aki 30 éve foglalkozik a témával. Jelenleg célzott kutatásokat végeznek a fentiekre vonatkozóan a Balaton felvidék Pinot fajtáival kapcsolatban a technológiai változások függvényében.