• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bár népbetegségről van szó, továbbra is tabunak számít

Egészségmagazin 2023.04.04 Forrás: Weborvos
Bár népbetegségről van szó, továbbra is tabunak számít

A 20 év alattiak több mint ötöde, a huszonéves korosztály harmada tapasztalta magán az aranyér tüneteit.

Magyarországon népbetegség az aranyér, ami a fiatalok jelentős hányadát is érinti, de a téma még mindig tabunak számít. Egy friss, országos kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy ezt a betegséget továbbra is tévhitek övezik, szégyen róla beszélni, az érintettek mindössze harmada fordul panaszaival orvoshoz – egyebek közt ez is kiderül abból az országos reprezentatív kutatásból, amelyet az Egis Gyógyszergyár Zrt. megbízásából készítettek, és amelynek apropója az áprilisban zajló edukációs aranyér hónap.

A hazai lakosság közel felének volt vagy jelenleg is van aranyérbetegséggel összefüggő panasza, ez az arány pedig jelentősen magasabb azoknál a korábbi becsléseknél, amelyek szerint az ország harmadát érintheti a betegség kisebb-nagyobb mértékben. A felmérésből kitűnik, hogy a nők között kis mértékben ugyan, de magasabb a panaszosok aránya a férfiakhoz képest, illetve az életkor előre haladtával egyre többen válnak érintetté. Meglepő lehet, de a fiatalok körében sem ismeretlen a betegség: a 20 év alattiak több mint ötöde, a huszonéves korosztály harmada tapasztalta magán a tüneteket. A nagy ugrás a 40. életévtől jön, az ötvenesek körében pedig már a 60%-ot közelíti az érintettek aránya. A leggyakoribb tünetnek a viszketés és a kitüremkedés számít, ezt a válaszadók közel kétharmada említette, míg a fájdalmat, illetve a vérzést a panaszosok 50 százaléka tapasztalta már.

Húsvétkor sem figyelünk oda az étkezésre

A kutatás rákérdezett a leggyakoribb tévhitekre is: az eredmények alapján úgy tűnik, hogy viszonylag gyengék a betegséggel kapcsolatos általános ismeretek. Azzal például, hogy az aranyér gyakrabban előfordulhat a terhes nőknél, a válaszadók egyharmada sem volt tisztában, sőt, ezen belül a férfiak kevesebb mint egyötöde adott helyes választ. Ezzel szemben a nők körében jobban tartja magát az a tévhit, hogy az aranyérből könnyen kialakulhat rákos megbetegedés, miközben csupán a megkérdezettek tizede ért egyet azzal, hogy az elhízás következménye is lehet az aranyér. Azzal, hogy az aranyér megelőzésében segíthet a megfelelő táplálkozás, illetve bizonyos sportok is előidézhetik a betegséget, a válaszadók kevesebb mint harmada értett egyet.

Bár a közelgő húsvéti ünnepekre is jellemző étkezés, vagyis a rostszegény, nehéz és túlzott mennyiségben elfogyasztott fogások, valamint az alkoholos italok súlyosbíthatják az érintettek tüneteit, a kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ez a fajta tudatosság sajnos nem számít jellemzőnek, hiszen a megkérdezett betegek alig több mint harmada figyel csak oda a kímélő étkezésre az ünnepi alkalmak során.

Nem beszélünk róla

Bár népbetegségről van szó, továbbra is tabunak számít, ráadásul a férfiak esetében valamivel nagyobb arányban, mint a nőknél. Ez azt jelent, hogy nem szívesen mondjuk el másoknak, ha érintettek vagyunk, a válaszadók felének ezért fogalma sincs arról, hogy a környezetében van-e olyan, akit érint a betegség. A legnagyobb arányban a családtagokat szoktuk beavatni: az érintettek közel fele a közeli rokonoknak beszél róla, illetve a megkérdezettek harmada tud arról, hogy van a családjában érintett. Ugyanannyian – 15-15 százalék – vannak azok, akik senkinek sem beszélnek a betegségükről, és azok, akik legalább a közeli barátaikat beavatják. Ehhez hasonló arányban fordulnak a betegek a gyógyszerészükhöz, de orvosi segítséget is csupán az érintettek bő harmada vesz igénybe.

Mivel az emberek túlnyomó többsége nem fordul szívesen sem orvoshoz, sem gyógyszerészhez, viszonylag sokan próbálkoznak házilagos gyógymódokkal. A válaszadók harmada szerint rendszeres mozgással hatékonyan enyhíthetők a tünetek, a helyes ülésre vagy ülőfürdőre a megkérdezettek negyede voksolt. Hatékony megoldásnak leginkább a gyógyhatású krémeket tartják, az érintettek kétharmada van ezen az állásponton, miközben a szájon át szedhető tabletták ismertsége még szerénynek mondható. Sokan – a válaszadók közel harmada – vélik úgy, hogy a műtét a legjobb megoldás.