Bármikor lecsaphat a lisztérzékenység

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kapott a coeliakia, más néven a gluténérzékenység. Nem arról van szó, hogy több a beteg, csak az orvosok ma már hatékonyabban képesek kiszűrni a lisztérzékenységet. Mégis, még mindig sokkal több embert érinthet, mint ahányan tudnak róla. Sőt, a Semmelweis Egyetem munkatársainak legújabb kutatása szerint bárkinél és bármikor diagnosztizálhatják - számolt be következtetésekről a Semmelweis Figyelő.

A lisztérzékenység, vagy gluténérzékenység valójában nem valódi allergia, bár sokan annak hiszik. Létezik gabonaallergia is, de az különbözik a gluténérzékenységtől, ez utóbbi immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás. A lisztérzékenység pontos okait még ma sem ismerjük, de abban biztosak a szakértők, hogy a népesség egy része öröklötten hajlamos rá, és náluk megtalálható két sejtfelszíni antigén. Az ilyen molekulák elvileg segítenek a szervezet számára különbséget tenni a saját vagy idegen alkotórészektől, hogy az immunrendszer megtámadhassa a „betolakodó" anyagokat. A gluténérzékenység esetében is ez történik, csak éppen túlreagáltan.

A glutén gyakorlatilag ugyanis elindít egy autoimmun folyamatot, amelynek eredménye, hogy a beteg vékonybelében lecsökken a bélbolyhok mérete. Ez a folyamat akár súlyos malabszorpcióhoz, a tápanyagok elégtelen felszívódásához vezethet. A probléma általában azonban az, hogy a betegséget nehezen ismerik fel, habár a tünetek ismertek,: haspuffadás, hasmenés, emésztési panaszok, fogyás, kimerültség. Sokan akár hosszú éveik sem foglalkoznak a tünetekkel, mivel azokat esetleg a rossz táplálkozási szokásaikra, és az egészségtelen ételekre fogják, vagy úgy vélik, korral jár a rossz emésztés. Ami ennél is elkeserítőbb, hogy gyakran az orvosok sem diagnosztizálják megfelelően a lisztérzékenységet, és például lelki problémákkal indokolják a beteg tüneteit, pedig a kezeletlen lisztérzékenység akár csontritkuláshoz is vezethet.

Hosszú vizsgálat a Semmelweis Egyetemen
Dr. Juhász Márk, a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatója és kollégái a klinikán gondozott felnőtt korú coeliakiás betegek dokumentációjának retrospektív feldolgozását tűzték ki célul. A kutatók az elmúlt 11 évben (1999–2010) a klinikán gondozott összesen 132 coeliakiás beteg dokumentációját vizsgálták át. Az orvosok a gluténérzékenység gyanújával beérkezett betegeket rutinvizsgálatoknak vetették alá, hogy átfogó és pontos diagnózist kapjanak. Elvégezték az úgynevezett duodenumból vett sorozatbiopsziát, szöveti transzglutamináz- vagy endomysiumellenes antitest metodikával végzett szerológiát, testtömegindex-számítást, oszteodenzitometriát, illetve a társuló betegségek feltérképezését és a családszűrést.

Főként nőket érint
Az eredményekből kiderült, hogy a lisztérzékenység sokkal több nőt (81 százalék) sújt, mint férfit (19 százalék). Ez Dr. Juhász szerint azért is érdekes, mert kezdetben a szakértők úgy vélték, hogy a nemek körülbelül egyelő arányban érintettek. Sőt az életkori eloszlás is meglepő eredményeket mutatott, többnyire ugyanis nem gyerekeknél diagnosztizálták, a betegség bármely életkorban előfordulhat.

„Az általunk mért négyszer gyakoribb előfordulásra az irodalomban nem találtunk példát. A vizsgálatunkban mért átlagéletkor (37 év) is jól mutatja, hogy a betegség nem csupán gyermekeknél, hanem bármely életkorban jelentkezhet, pontosabban, hogy a kórképet sokszor csak a beteg felnőttkorában diagnosztizálják. A betegeink többsége egy húszéves intervallumba (26–45 év) tartozik a coeliakia felismerésekor. Látható azonban az is, hogy még 70 év felettieknél is kimutatható aktív, tehát évtizedekig nem diagnosztizált lisztérzékenység" - olvasható a tanulmányban.
Ha valakit felnőttkori lisztérzékenységgel diagnosztizálnak, az egyben azt jelenti, hogy a betegség valószínűleg már hosszú évek, évtizedek óta fennáll. „Ezáltal elegendő idő telt el a súlyosabb szövettani károsodások kialakulásához.

A kései felismerés ezen tendenciáján két módon lehet változtatni: folyamatos ismeretterjesztéssel fokozni kell a kórkép iránti éberséget mind az orvosok, mind a laikusok körében, továbbá az indexszemélyek elsőfokú rokonainak konzekvens és halogatás nélküli szűrésével megadhatjuk a családtagok számára az esélyt, hogy a coeliakia az indexrokonukhoz képest enyhébb aktivitás vagy lappangó stádium idején váljék felismertté" - írják a kutatók.

A felismerést sokszor a tünetek hiánya is nehezíti. Bár a gluténérzékenység klasszikus szindrómái közé tartozik a fogyás, érdekes módon a felnőttek esetében - a gyermekekkel ellentétben -, nem figyelhető meg alultápláltság, sőt vannak túlsúlyos betegek is. Azt, hogy valaki mióta küzd a betegséggel, a szövettani eredmények jól mutatják, hiszen a bélbolyhok súlyos állapota visszautalhat a betegség időtartamára.

Tejérzékenységet és csontritkulást okozhat
A tanulmány eredményeiből az is kiderült, hogy a vizsgálatba bevont betegek körében az osteoporosis gyakorisága a 18-as BMI értékűek körében volt a legmagasabb. A kutatók ezt a betegség okozta csökkent tápanyag-felszívódással, többek között a csökkent kalcium- és D-vitamin-felszívódással magyarázzák, valamint a másodlagosan kialakuló tejérzékenység okozta csekély kalciumbevitellel. A tünetekkel ezért érdemes minél előbb orvoshoz fordulni, és a legkisebb gyanú esetében is el kell végezni a szűrést. Sajnos a betegségre jelenleg még nincs kezelés, az egyetlen gyógymód az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta.