• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az idült vérszegénység kezelése fekélyes vastagbélgyulladásban és Crohn- betegségben.

Az idült, ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (továbbiakban IBD: Inflammatory Bowel Disease) csoportjába a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség tartozik. Ezek idült, élethossziglan kezelést igénylő betegségek. A terápia része a hiányállapotok rendezése is. A vashiány a leggyakoribb kiegészítő kezelést igénylő probléma az IBD betegekben. Oka döntően a vasvesztés (vérzés), másodsorban a felszívódás csökkenése. Az esetek mintegy felében (aktív Crohn betegségben 25-50%-ban, fekélyes vastagbélgyulladásban a betegek 2/3-ában) kell számolnunk visszatérő vérszegénységgel, mely döntően vashiányos. A vaspótlás tehát elkerülhetetlen, de megfelelő nemzetközi szakmai irányelvek nincsenek. Az adagolás módját illetően ellentmondásos álláspontokat olvashatunk az irodalomban.

Korábban számos szerző felvetette, hogy a betegek gyakran rosszul tűrik a szájon át adott vaskészítményeket, mert azok panaszokat okoznak, sőt egyesek a gyulladásos tünetek fokozódását is észlelték a páciensüknél. Mások azt találták, hogy a vaskészítmények adása és az IBD aktivitása között nincs összefüggés és a nem IBD betegekkel összehasonlítva sem magasabb a vas okozta panaszok előfordulása a gyulladásos bélbetegségben szenvedők között. Mindazonáltal az IBD betegek 10-21%-ában meg kel szakítani a szájon át adott vaspótlást a panaszok miatt. Egy vizsgálat összehasonlította a szájon át adott és az injekciós (intravénás) vaspótlás hatékonyágát és elviselhetőségét. Azt találták, hogy a mindkettő hatékony, de a kezelés okozta probléma jóval ritkább az intravénás adagolásnál. Tehát a vaspótlás fontos része az IBD kezelésének, melynek során figyelembe kell venni az általa okozott mellékhatásokat, de mindenképpen eredményességre kell törekedni.

Az IBD-ben előforduló vérszegénység természetesen nem egyszerűsíthető le csupán a vashiányra. Kialakulásában szerepet játszik a gyulladás során keletkező anyagok csontvelő károsító hatása is. Emiatt egyes szerzők javasolják a krónikus, terápiára nehezen reagáló vérszegénységben a vas adása mellett egy vérképzést serkentő anyag, az úgynevezett erythropoetin adását is.

A vékonybél utolsó szakaszát érintő Crohn betegség esetén, illetve ezen szakasz műtéti eltávolítása után a B12-vitamin felszívódása akadályozott vagy elégtelen, ezért pótlása szükséges. Kifejezett vérszegénységet önmagában ritkán okoz, de a megfelelő vérképzéshez nélkülözhetetlen. A hiányállapot megszüntetésére B12-vitamin injekció adása szükséges akár havonta, de évente legalább két alakalommal.

Folsav szerepe a vérképzésben a B12-vitaminéhoz hasonló. Hiánya is hasonló okokból alakulhat ki. Továbbá régóta ismert tény, hogy a betegség kezelésére alkalmazott egyik gyógyszer (sulphasalazin – Salazopyrin) csökkenti a folsav felszívódását, ezért adása esetén a folsav folyamatos pótlása szükséges.