Beválik-e a tiniknél a cigiellenes taktika?

A dohányosok többsége tisztában van a cigaretta egészségkárosító hatásaival, mégsem tud vagy akar leszokni róla. A szakértők szerint a legfontosabb a megelőzés lenne, vagyis azt kellene elérni, hogy a gyerekek már rá se szokjanak a cigire. De vajon az ő esetükben mennyire meggyőzőek a megelőző programok - teszi fel a kérdést a Semmelweis Figyelő?

A dohányzás következtében világszerte több mint ötmillió ember vesztette életét az utóbbi években. Továbbra is őrzi „dobogós helyezését", vagyis még mindig kiemelt kockázati tényezője a vezető halálokoknak. A dohányos felnőttek ugyan többnyire tisztában vannak azzal, hogy a cigarettázás szív- és érrendszeri betegségek, tüdőrák, krónikus obstruktív légzőszervi betegségek, alsó légúti fertőzések és a tuberkulózis kialakulásához vezethet, mégis tovább füstölnek. Őket dohányzás-ellenes kampányokkal már kevéssé lehet káros szenvedélyüktől eltántorítani.

Pénzes Melinda, a Semmelweis Egyetem Népegészségtan Intézetének kutatója „A budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismeretei" című tanulmányában ezért azt vizsgálta kollégáival, hogy a gyerekeknél és a tinédzsereknél mennyire hatásosak a megelőző programok. "Kevéssé ismert, hogy a dohányzásmegelőző programok és intézkedések hatására változnak-e a fiatalok dohányzással kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és véleményei, mert célzott vizsgálatok vagy nem történtek, vagy hiányosan dokumentáltak. Hiányos annak is a feltárása, hogy a serdülőkorúak milyen ismeretekkel rendelkeznek a dohányzás egészségkárosító hatásairól" - olvasható a tanulmányban.

A három éves követéses vizsgálatot 2009-ben kezdték a kutatók budapesti és további öt magyar nagyváros iskoláiban. Az adatfelvételt – a szülők beleegyezését követően – kérdőívvel végezték 6. illetve 9. osztályos diákok körében, összesen 2161-en töltötték ki a kérdőíveket.

Minél idősebbek, annál többet tudnak

"A 9. évfolyamosok szignifikánsan többen válaszolták azt, hogy már részt vettek az iskolában olyan foglalkozáson, amelynek témája a dohányzás volt. A 6. osztályosok egyharmada, a 9. osztályosoknak pedig közel egyötöde még nem hallott az iskolában a dohányzás problémaköréről. Azok a diákok, akik már részt vettek dohányzásmegelőző foglalkozáson, 90%-ban meghívott előadótól (pl. orvos, védőnő, rendőr) hallottak erről a szenvedélybetegségről, kevesebb, mint 50%-uknak egészségtan illetve biológia tanár vagy az osztályfőnök beszélt a témáról, 10% válaszai alapján pedig kortárs diák vezette a foglalkozást" - derült ki a tanulmány megállapításaiból.

A tanulók 23,6 százaléka volt dohányzó – azokat tekintették annak, akik a kérdőívet megelőző 30 napban dohányoztak –, közülük mégis csupán alig a felük ismerte a tüdőrák és a rövidebb élettartam dohányzással való összefüggését. A cigarettázás más káros következményeiről, mint például a tartós köhögés, bőrelváltozások, valamint a fog- és ínybetegségekről pedig még kevesebben, összesen a diákok 28-30-százaléka hallott. A tartós köhögés, bőrelváltozások, valamint a fog- és ínybetegségek, mint a dohányzás káros következményeinek ismerete 28- és 30%-kal alacsonyabb esélyt mutatott a dohányzó diákok között, a nem dohányzókkal szemben.

„A káros egészségi hatások ismeretében nemek szerinti különbségek is megfigyelhetők. A lányok a nőket érintő, vagy nők számára fontosabbnak tartott betegségeket (magzati ártalom, bőrbetegségek), a fiúk pedig inkább a férfiakat érintő egészségi következményeket (fizikai teljesítménycsökkenés, impotencia) említették nagyobb eséllyel, de összességében a lányok voltak inkább tisztában a dohányzás egészségkárosító hatásaival" - összegezte az eredményeket a kutató.

A filmekben szereplő dohányos jelenetek úgy hatnak, mint a reklámok

A kampány a másik oldalon is erőteljes. Amerikai adatok szerint a dohánygyártók naponta mintegy 30 millió dollárt (6,3 milliárd Ft) költenek reklámra. A cégeknek ugyanis rá kell venniük a fiatalokat a füstölésre, különben lehúzhatják a rolót – állítják az amerikai kutatók. A reklám hatását jól mutatja egy németországi vizsgálat is, amelybe több mint 2 100 iskolást vontak be: kiderült, hogy 277, korábban nem dohányzó fiatal szokott rá a cigarettára a reklámok következményeként. Az is kiderült, hogy a legtöbb dohányos reklámot „fogyasztóknak" 46 százalékkal nagyobb volt az esélyük, hogy rákapjanak a káros szenvedélyre.

Dr. James D. Sargent, a New Hampshire-i Dartmouth Kórház gyermek-és családorvostani professzora is közreműködött a német kutatásban. "A hirdetés működésének van egy mentális modellje" - magyarázta Sargent. "A reklám megtekintése után a tinédzserek dédelgetni kezdik magukban a dohányzás gondolatát. Elképzelik, hogy az vicces lehet, és népszerűbbekké válhatnak általa a társaik körében. Ezek előzik meg a rágyújtást. Végül nem sokkal a reklám után meg is teszik."

Az USA-ban ugyan betiltották a cigarettareklámokat a televíziókban, bizonyos műsorok mégis dohányzásra ösztönöznek azáltal, hogy a szereplők rágyújtanak. Egyes vélemények szerint voltaképpen a Szex és New York volt a leghosszabban futó Marlboro Lights-reklám. Noha a Legacy adatai szerint az Egyesült Államokban a tinédzserkori dohányzás jelentősen visszaesett az 1997-es csúcspont óta, mégis, 2007-ben a fiatalok 20 százaléka ismerte el, hogy az előző 30 napban rágyújtott - jelentette az Amerikai Tüdő Szövetség. Miután a filmekben látott dohányos jelenetek a gyerekekre sokkal erőteljesebben hatnak, mint a felnőttekre, szeretnék elérni az ilyen jelenetek betiltását is.

Mi lehet a megoldás?

„A fiatalkori dohányzásról készült európai jelentés szerzői szerint a dohányzásellenes programok során jobb taktikát kell alkalmazni, mint pusztán azt ismételgetni a tizenéveseknek, hogy szokjanak le. Ha csak azt mondogatjuk nekik, hogy a dohányzás rossz szokás, a társadalom peremére szorítjuk őket" - nyilatkozta az EU ACCESS programjának osztrák koordinátora, Sebastian Bohrn-Mena.

A 10 európai ország egészségügyi szervezeteit tömörítő ACCESS programot 2009-ben indították annak érdekében, hogy a fiatal dohányosok leszoktatásának hatékonyabb módszereit kutassák. A szerzők azt javasolják, hogy a kampányok szervezői használjanak olyan nyelvezetet, ami jobban illik a kamaszok zenei ízléséhez, divatvilágához és szórakozásához, és szükség esetén ösztönzéseket, például mozikuponokat is vessenek be a cél érdekében.