Bevérzések a bőrön, éjszakai izzadás? Leukémia tünete is lehet

A leukémia tulajdonképpen vérképzőszervi daganatos megbetegedés, amelyet a kóros vérsejtek gyors növekedése jellemez, és amelynek több típusa is ismert. Mivel a gyermekkorban jelentkező leukémia mellett létezik felnőttkori forma is, bizonyos tünetek esetén bármely életkorban fel kell keresni a szakorvost. Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa ezekre a tünetekre és a diagnosztizálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A leukémia kezdeti tünetei sokszor nem specifikusak

A leukémia a fehérvérsejteket érinti, ezért is nevezik ezt a betegséget fehérvérűségnek. A fehérvérsejtek egészséges esetben a fertőzések elleni küzdelem „élharcosai”, azonban, ha a csontvelő túlzott mennyiségű, nem megfelelően működő fehérvérsejtet termel, az már komoly betegséget okoz. Mivel a leukémiának több típusa ismert, a kezelés is több irányban folyhat – de mindennek az alapja a felismerés, a diagnózis.

A leukémia kezdeti tünetei sokszor nem specifikusak, és akár visszatérő fertőzésekben is megnyilvánulhatnak. Nem ritka, hogy esetleg csak egy más célból végzett laborvizsgálat során derül fény a diagnózisra. Mindenképpen érdemes tehát orvoshoz fordulni az alábbi tünetekkel – még akkor is, ha nem mindegyik van jelen:

• láz és hidegrázás,
• állandó fáradtság, gyengeség,
• gyakori és komoly fertőzések,
• indokolatlan fogyás,
• duzzadt nyirokcsomók (a vizsgálat során megállapított megnagyobbodott máj vagy lép),
• sokáig tartó vérzés egy-egy sérülés után,
• gyakori orrvérzés,
• csontfájdalom,
• pontszerű bevérzések a bőrön,
• erőteljes izzadás, különösen éjszaka.

A leukémia rizikófaktorai

Bizonyos kockázati tényezők növelik egyes leukémia típusok kialakulásának esélyét, ezért érdemes ezekkel is tisztában lenni.

- Korábbi daganatos betegség kezelése

Egy előző életszakaszban megélt daganatos betegség kezelésében szerepet játszhattak olyan kemoterápiás és sugárkezelések, amelyek megnövelhetik bizonyos leukémia típusok kialakulásának rizikóját. 

- Genetikai betegségek

Úgy tűnik, bizonyos genetikai rendellenességek hajlamosíthatnak a leukémiára. Ezek közé tartozik például a Down-szindróma.

- Kemikáliáknak való kitettség

Egyes kemikáliákkal való gyakori érintkezés – ilyen például a benzinben található és a vegyiparban használatos benzol – növelhetik a leukémia kockázatát.

- Dohányzás

A cigarettázás az akut myeloid leukémia egyik ismert rizikófaktora.

- Családi halmozódás

Ha a vér szerinti családban előfordult már leukémia, az növelheti a kialakulás esélyét.

Ugyanakkor Kárpáti doktornő hangsúlyozza, hogy önmagában egyik rizikófaktor sem jelenti azt, hogy mindenképpen kifejlődik a leukémia, mind ahogyan az is előfordulhat, hogy valaki úgy lesz beteg, hogy egyik kockázati tényező sincs jelen az életében.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek a diagnózishoz

Akár egy más célú vérvizsgálat eredménye, akár a tünetek miatti merül fel a leukémia gyanúja, bizonyos vizsgálatokra mindenképpen szükség van a pontos diagnózis felállításához – ismerteti a hematológus – Elsőként a fizikális vizsgálat során keresünk olyan jeleket, amelyek erre a betegségre utalhatnak. Ilyen lehet a vérszegénységtől sápadt bőr, a megduzzadt nyirokcsomók, valamint a tapintással megállapítható máj és lép megnagyobbodás. Ezeken túl szükségesek speciális laborvizsgálatok és csontvelő biopszia is.

A vérvizsgálatok eredményei alapján meg lehet állapítani, hogy rendellenes-e a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék száma – ami a leukémiára utalhat. Csontvelő vizsgálatra mindenképp szükség van, amely kétféle módszerrel történik. Az egyik módszer, hogy a szegycsontból kis tűvel csontvelőmintát szívnak ki, vagy csontbiopsziát végeznek, amely során egy kis csonthengert és csontvelőt vesznek a csípőcsontból egy hosszú, vékony tűvel. Ennek a vizsgálatnak az is lehet az eredménye, hogy a leukémiás sejtek bizonyos karakterjegyei alapján meghatározható lehet a kezelés módja.