Biztos recept: éljen néhány évvel tovább!

Szerepe a halálozási statisztikákban is tetten érhető. A megelőzhető halálokok között a vezető szerepet napjainkban is a dohányzás játsza! Az idő előtti halálozás tekintetében a dohányosok rizikója kétszer-háromszor nagyobb, mint a nem dohányzóké.

A dohányzás káros hatása sokirányú:

1/ Gyorsitja az atherosclerosist.
2/ Csökkenti a védő koleszetrin / HDL/ szintet, de növeli a kóros koleszterin / LDL/ és a triglycerid értéket.
3/ Befolyásolja a vérnyomást / aktuálisan növeli, de krónikus hatása inkább vérnyomáscsökkentő/.
4/ Fokozza a vér thrombosis készségét, mert növeli a véralvadásban szerepet játszó fehérje, a fibrinogen mennyiségét, és a vérlemezkék funkcióját, aggregációját is fokozza.
5/ Az ér belhártya működését rontja, elindítja az érfal átalakulását /remodelling/, az atherosclerosis kialakulását.
6/ A sympathicus idegrendszert aktiválja, növeli a plasma adrenalin szintjét. Emiatt nő a koszorú erek tónusa és fokozza az erek összehúzódását, az úgynevezett vasoconstrictiót.

Nem sikerült klinikai vizsgálatokkal bizonyítani, hogy a csökkentett nikotin és csökkentett szénmonoxid tartalmú cigaretták redukálnák a cardiovascularis veszélyt, ugyanakkor a passzív dohányzás rizikó növelő hatását dohányos férfiak feleségein bizonyitották.

Becslések szerint ma a világon 1,15 milliárd ember dohányzik (közülük negyedmilliárd nő). Átlagosan 14 cigarettát fogyasztanak el naponta. Közülük 300 millió ember a fejlett ipari országokban él és több mint 800 millióan az úgynevezett fejlődő világban. A férfiak 47 százaléka, a nők 12 százaléka dohányzik átlagosan, de ez az arány a fejlett országokban 42, illetve 24 százalék, míg a fejlődő országokban 48, illetve 7 százalék - vagyis a nyugati társadalmakban a dohányos nők aránya sokkal nagyobb, mint a fejlődő országokban. Riasztó, hogy Kelet-Európában a fiatal nők között nő erősen a prevalencia. Kínában a férfiak több mint 60, Indiában több mint 40 százaléka dohányzik. A fejlett világban - főleg a képzett, iskolázott populációban - viszont csökken a dohányosok száma, a fejlődő országokban azonban évi 3,4 százalékkal nő !

Norvég kutatók egy nemzetközi belgyógyász újságban / Ann. Intern. Med. 2006.144.381/ nemrég közölték egy igen hosszú ideig tartó populációs vizsgálat eredményét, melynek célja a dohányzás okozta halálozás megítélése volt. 1974-1978 között kezdték a megfigyeléseket 40-70 év közötti, közel 50 ezer ember (fele férfi, fele nő) dohányzási szokásainak regisztrációjával. 5 és 10 év múlva a regisztrációt megismételték. 1974 és 2000 között, azaz 26 év alatt bekövetkezett halálozást értékelték a halotti bizonyítványok alapján.

Megállapították, hogy a férfiak dohányzása átlag a tizenéves koruk késői szakaszában, a nők dohányzása pedig a húszas éveikben kezdődött. A 26 éves megfigyelés alatt 2333 nő és 4680 férfi halt meg.

Az elhunyt nők 9 százaléka, az elhunyt férfiak 14 százaléka soha életében nem dohányzott.

26 százalék volt viszont erős dohányos az elhunyt nők között, és 41 százalék a férfiak között. Az erős dohányos nők 40-70 év között átlag 1,4 életévet, a férfiak 2,7 életévet vesztettek el, a nem dohányzókhoz képest. Megállapították továbbá, hogy a folyamatos dohányzás növelte, a dohányzás elhagyása viszont csökkentette a halálozás rizikóját mind a férfiakban, mind a nőkben.

A megelőzhető halálokok között az első a dohányzás!