Böjtölés: csodaszer, divat, veszélyforrás?

Míg az úgynevezett nyugati világban az egyházak lassan megfeledkeznek a böjtről, addig a különböző spirituális, meditációs mozgalmak és az alternatív gyógyászat egyre inkább a böjtkúrák felé fordulnak. Nehéz bármilyen összefoglalót írni a böjtökről, hiszen szinte megszámlálhatatlanul sok fajtája létezik és még sok fog keletkezni a jövőben, mert az emberekben egyre nagyobb az igény az alternatív gyógymódok és így a böjt, mint megtisztulási módszer (a szó fizikai és elvont, lelki értelmében egyaránt) és mint gyógyító terápia iránt.

Ugyanakkor tény, hogy a szervezet természetes védekező rendszere a gyomor- és bélrendszer, a tüdő és a bőr, amelyek egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet “méregtelenítését". Téves felfogás, hogy a böjtölés megtisztítja a szervezetet és eltávolítja a méreganyagokat: ellenkezőleg, ketózis alakul ki, amikor energia előállításhoz nem elérhetőek a szénhidrátok – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének júliusi, a böjtökkel foglalkozó hírlevele.

Mint írják, a szakmai megítélés szempontjából (is) külön kell értékelni a vallási böjtöket és a gyógyítási/gyógyulási szándékkal végzett böjtöket. Az előbbieket vallási meggyőződésből meghatározott időben, meghatározott időtartamig, szigorú vagy lazább előírások szerint végzik a hívők már évszázadok vagy évezredek óta, így a böjtre vonatkozó előírások pontosan ismertek a hívők számára és általában a káros túlzásoktól mentesek. A vallási böjt célja a lélek kiürítése, ahogy Anselm Grün bencés szerzetes írja: „Aki nem böjtöl, az egyben annak adja a tanújelét, hogy ő már valami mással töltekezett be, de nem Istennel; aki nem böjtöl, abban jóllakik és elalszik az Isten utáni éhség és vágy, aki nem vágyakozik, az nem virraszt, és aki nem virraszt azt alva fogja találni az érkező Vőlegény."

Bloomer és munkatársai a Bibliában leírt 21 napos úgynevezett „Dániel-böjt" hatását vizsgálták. A 21 napos, kizárólag növényi eredetű étkekből álló, szigorú vegán étrendet 43 fő tartotta az előírásoknak megfelelően. A vérszérum biomarkerek vizsgálatára az 1. és a 22. napon került sor. A böjti étrend energia- és tápanyagtartalmát a korábbi táplálkozáshoz hasonlították. Azt találták, hogy az átlagos energia-bevitel csökkent, az étrend tápanyag összetétele kedvezően változott (koleszterin bevitel csökkent, élelmi rost bevitel nőtt, ω-6:ω-3 arány kedvezően változott, az étrend telített zsírsavtartalma csökkent, stb.) a böjt során és növekedett a szérum antioxidáns kapacitás, míg az oxidatív stressz mérséklődött.

A terápiás céllal alkalmazott böjtök általában egy vagy több szerző nevéhez kötődnek, túlnyomó részük az 1900-as évek elejétől kezdve szinte folyamatosan születik, és annak ellenére, hogy rengeteg könyv jelenik meg róluk, előírásaik nem pontosan ismertek, számos változatukra lehet találni a könyvespolcot vagy az Internetet böngészve. Lényeges tudni, hogy a szervezet természetes védekező rendszere a gyomor- és bélrendszer, a tüdő és a bőr, amelyek egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet “méregtelenítését" és védelmet ad többek között a táplálékokkal elfogyasztott biológiailag hatékony idegen anyagokkal, a xenobiotikumokkal szemben, amelyek toxikusak lehetnek.

Ha azok az anyagok, amelyek veszélyesek vagy ismeretlenek a szervezet számára átjutnak ezen a védelmi rendszeren, akkor a szervezet méregtelenítő rendszere működésbe lép és ennek eredményeképpen csökken a xenobiotikumok, toxinok, stb. negatív hatása. A legfontosabb méregtelenítő útvonal a táplálékkal szervezetbe jutó káros anyagokkal szemben a bél immunrendszere és a máj enzimrendszere.

Részletek a kutatásokból, amelyek a gyógyítási céllal végzett böjtök hatásait (előnyeit, hátrányait) vizsgálták, különös tekintettel a ma alkalmazott, Magyarországon is ismert léböjt-kúrákra a Táplálkozási Akadémia teljes hírlevelében