• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

COPD: ez zajlik a tüdőben

Egészségmagazin 2021.03.20 Forrás: Tüdőközpont
COPD: ez zajlik a tüdőben

Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél - jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával súlyosbodik.

Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a légzés? Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Elsősorban dohányosokat érint

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 90%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, de a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom és okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is.

Köhögés és nehézlégzés az első tünet

A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40-45 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.  

Így csökken a légzőfelület

A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-ben az említett külső hatásokra a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki. Emiatt a nyálkahártya megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok összehúzódnak: ez a 3 tényező eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki.

Nagyon súlyos esetben a hörgők akár le is záródhatnak, ekkor a léghólyagocskák vékony fala elszakad és a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagocskák egymásba szakadnak, ezáltal nagyobb közös légtér, de csökkenő légzőfelület alakul ki.  Ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a tüdő a rugalmasságából és kialakul a maradandó hörgőszűkület.

Ezért fontos a korai felismerés és kezelés

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél - jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

A COPD nem gyógyítható, de légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható. Emellett fontos a dohányzás elhagyása, ezzel jelentősen javítani lehet a hörgők krónikus gyulladásán.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink