Méresse meg tüdőkapacitását, tüdőtérfogatát – üzeni a Világnapi felhívás.
A 2010 - a „Tüdő Éve" kampány keretében világszerte megrendezendő események egyike a november 17-i COPD Világnap, melynek során a COPD megbetegedésre és a szűrővizsgálatok fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szervezők.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség egy halálos kimenetelű, krónikus tüdőbetegség, ma már megelőzhető és kezelhető. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kimutatásai szerint több mint 250 millió embert érint világszerte. A COPD-t ma a 4-6. vezető halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A WHO előrejelzése a COPD 2030-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká válhat a világon!
Magyarországon pontos epidemiológiai adatok nincsenek, de több mint félmillióra becsülik a COPD-ben szenvedőket, azonban kevesebb, mint 20 %-uk diagnosztizált, mert a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában. Holott a COPD időben történő felismerésével és kezelésével lehetőség nyílik arra, hogy a betegek állapota jelentősen javuljon, és meghosszabbodjon a várható élettartam. Az idei világnap éppen ezért a tüdőtérfogat-mérés/légzésfunkció mérés fontosságát hangsúlyozza, mely felbecsülhetetlen a potenciális halálos betegségek időbeli felismerésében.
Régi gondok, új betegség?
A betegség kialakulásában az egyéni adottságok, genetikai hajlam, érzékenység mellett a környezeti ártalmak, a légszennyezettség és a dohányzás is szerepet játszik, a kettő bonyolult kölcsönhatásban, szinte egyéni kombinációban vezet ahhoz a kezelés nélkül folyamatosan romló állapothoz, amely végül is a negyedik helyen áll a vezető halálokok listáján. A betegséghez vezető tényezők az évek folyamán a tüdő krónikus gyulladását okozzák.
Erre főleg a reggeli, ébredés utáni órákban jelentkező krónikus köhögés és a fokozott váladékképződés hívja fel a figyelmet. Majd az idővel egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj, „levegőtlenség" a betegség előrehaladott stádiumában már korlátozza a betegek mozgását, fizikai terhelhetőségét. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Ha a tüdő nem képes a szervezet oxigén ellátását biztosítani, folyamatos otthoni oxigénterápia is szükségessé válik.
Első lépés a felismerés
Idült hörghurutban a légutakat bélelő nyálkahártya megvastagszik, a csillószőrök mozgása megbénul, a tüdő öntisztulása károsodik, majd a csillószőrök elpusztulnak s helyüket váladéktermelő sejtek foglalják el. Munkájuk nyomán szinte eltömődnek a légutak, ezért is nevezik e betegséget elzáródásos tüdőbetegségnek. A gyulladásos hörgőnyálkahártya minden izgató hatásra érzékenyebben, a hörgők falában lévő simaizom sejtek összehúzódásával reagál. Ez okozza a légutak beszűkülését. Mivel a váladék nem tud kiürülni, s benne elszaporodnak a baktériumok és vírusok, a károsító anyagok lassan elpusztítják a tüdőhólyagocskák falát, kialakul a tüdőtágulat. Először csak terhelésre (futás, lépcsőn járás) jelentkezik fulladás, nehézlégzés, majd a betegség súlyosabb szakaszában már nyugalomban sem kap elég levegőt a beteg.
A fentiekből következik, hogy légzésfunkciós vizsgálatok híján sok esetben a panaszok is jelezhetik a betegség gyanúját: a köhögés, váladék felköhögés és a fulladás – főképpen dohányzók esetében. Annak tehát, aki észleli magán a fenti tüneteket, mindenképpen érdemes valamelyik tüdőgondozóban COPD -szűrővizsgálatra jelentkezni. A veszélyeztetett betegek esetében egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálat, a spirometria segíthet a betegség felismerésében. A spirométer a funkcionális légzésdiagnosztika legfontosabb eszköze, nélkülözhetetlen a légzőrendszeri megbetegedések korai kórismézésében.
Ha a COPD-t időben észlelik, a betegség kockázatának csökkentésére, valamint a progressziójának lassítására már rendelkezésre állnak programok, gyógyszeres terápiák, amelyek meggátolják a további légzésfunkció romlást.
A COPD „házi" szűrése mindössze 5 egyszerű kérdés megválaszolásával lehetséges. Kérdezzük meg magunkat és esetleg a szomszédunkat is.
1. Köhög-e gyakran, szinte minden nap?
2. Van-e köpete, vagy váladékürítése gyakran, szinte minden nap?
3. Könnyebben kifullad-e, mint mások az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva?
4. Idősebb-e Ön 40 évesnél?
5. Dohányzik-e jelenleg, vagy dohányzott korábban?
Ha zömmel igennel válaszolt, keresse fel a háziorvost és a tüdőgyógyász szakorvost, a korán felismert betegség kezelhető, kézben tartható.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!