Daganatkeltő vírusok: formák és megelőzés

Napjaink egyre nagyobb és szerteágazóbb egészségügyi és társadalmi problémája a daganatos betegségek számának rohamos emelkedése, a „rákos" stigmával való együttélés és a kilátástalan kezelések sora. Ahhoz, hogy küzdelmünk eredményes legyen meg kell találni a betegséget kiváltó tényezőket, és az ellenük bevethető hatékony megelőzési és kezelési módszereket. Az egyik ilyen külső tényező a vírusok, melyek jelentős szerepet kapnak a sejtek daganatos átalakulásában. Ennek formáiról és lehetséges megelőzéséről beszélt Dr. Schaff Zsuzsa professzor asszony a Semmelweis Egyetem II. számú Pathológiai Intézet előadójában a Kutatók Éjszakája programsorozat keretein belül. A Semmelweis figyelő összefoglalója.

A patológia tudománya a medicina egyik legősibb területe. Már az ókori Egyiptomban is végeztek boncolást, mely főleg a mumifikálás folyamatához kapcsolódott. Bár számos, az emberi testtel és egészséggel kapcsolatos megfigyelés keletkezett korábban is, mégis a görögöket, közülük is az i.e. 460-375 között tevékenykedő Hippokratészt tekintjük az orvostudomány megteremtőjének.
Többek között ő írta le először, hogy a női emlő daganatos elváltozása gyakran behúzza a bőrt, ez egy jól határolt középpontból sugarasan kiinduló nyúlványokat eredményez. Ez a kép egy rákra emlékeztette, így az ő nevéhez fűződik a „cancer", vagyis rák megnevezés is. Valószínűleg ezt a képet örökítette meg Michelangelo a Medici síremlék női szobrán is, mely Firenzében tekinthető meg.

A daganatokról röviden
Mi is az a daganat? Mi okozhat daganatot? Amilyen egyszerű a kérdés, olyan bonyolult a válasz. A daganatok kialakulása egy több lépcsős, több tényezős folyamat. A daganat képződés modern felfogása szerint a genetikai hajlam mellett fontos a külső tényezők véletlen behatása, melyek a megváltozott géneken keresztül okozzák a sejt daganatos átalakulását. A folyamat nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, gyakran több évtized szükséges, míg egy megváltozott sejtből klinikailag diagnosztizálható daganat alakul ki.

A 2008-as adatok szerint évente 12,7 millió új daganatos megbetegedést regisztrálnak, és 7,6 millióan halnak meg világszerte. Minden második daganatos beteg ebben a betegségben veszti el életét. A vezető helyeken továbbra is a tüdő, emlő és emésztőrendszeri daganatok állnak, de a prosztata, méhnyak, valamint a hematológiai kórképek sincsenek sokkal lemaradva.

A daganatkeltő tényezők lehetnek fizikai, kémiai, vagy biológiai természetűek. Sokat hallunk az első kettőről, illetve a genetikai faktorról, de talán kevesebbet a vírusokról, melyekről állatkísérletekből tudjuk, hogy „terjeszthetik" a rákot. Mai tudásunk szerint a daganatok 15%-ban a vírusok miatt alakulnak ki, és a baktériumokkal (pl. Haelicobacter pylori) és más biológiai ágensekkel együtt ez a szám már 20%. A legfontosabb daganatkeltő vírusok a hepatitis B és C vírus (HBV, HCV), a humán papillomavírus (HPV), a különböző herpes vírusok (Epstein-Barr vírus - EBV, humán herpes vírus 8 - HHV8) és egyes retro vírusok, a humán T-sejt lymphotrop vírus-1 (HTLV-1), illetve indirekt módon a humán immundefitientia vírus (HIV).

A hepatitis vírusok és a májdaganatok
A májdaganatok a rákos megbetegedések ranglistáján előkelő helyet foglalnak el. Világszerte 500 000 új beteget regisztrálnak évente, míg hazánkban ez a szám 1000-1400 fő. Számos külső tényező okozhatja a máj daganatos elváltozását, ezek közül a hepatitis vírusok kiemelt jelentőségűek. A májsejtes daganat (hepatocelluláris carcinoma - HCC) kóroki tényezői között szerepelnek az anyagcserezavarok (cukorbetegség, elhízás), a férfi nemi hormonok tartós szedése, alkohol, schistosoma fertőzés, májzsugor, örökítő anyagot befolyásoló úgynevezett mutagén hatások, az Aspergillus gombák által termelt aflatoxin, illetve a hepatitis B és C vírus. Különösen fontos, hogy a HBV fertőzés és az aflatoxinnal szennyezett gabona együttes hatása miatt nagyon magas Afrikában a máj daganatos megbetegedéseinek aránya.

Ugyancsak kiemelendő, hogy a HCV fertőzéshez társuló alkoholfogyasztás szintén nagyban növeli a rizikót.
Világszerte 400 millió HBV fertőzött egyén él. A fertőződés történhet vérátömlesztéssel, használt tűvel, tetoválás során, perinatálisan (a születés közben) vagy szexuális úton. A HBV egy DNS vírus, ami beépül az emberi sejtek örökítő anyagába, majd a vírus fehérjék gyártására használja fel azt. Az első daganatos sejttől a betegség felismeréséig 10-20 év telhet el.
Fontos azonban kiemelni, hogy a vírus ellen létezik védőoltás, mellyel megelőzhető fertőződés. Az egészségügyi dolgozók körében kötelező, de mindenkinek ajánlott, aki gyakran érintkezik vérrel, vagy szexuális úton van kitéve a veszélynek.

A másik daganatkeltő hepatitis vírus a hepatitis C vírus. A szervezetben hosszan jelenlévő vírus először a máj kötőszövetes átalakulását, májzsugort okoz. Ezen elváltozás talaján alakul ki évente 7%-ban a hepatocelluláris karcinóma, 15 éves fertőzöttség esetén több mint 90%-ban. A HBV-nál lassabban alakul ki a daganatos megbetegedés, akár több évtized is eltelhet a fertőződés és a betegség diagnózisa között. A HCV ellen nem létezik védőoltás, így a legfontosabb a fertőződés elkerülése, mely legfőképp az idegen vérrel való kontaktus kerülését jelenti.

HPV és rák
2008-ban Harald Zur Hausen Nobel díjat kapott a HPV és a méhnyakrák kapcsolatának felfedezésért. Talán ezért is lett mára a humán papillomavírus az egyik legismertebb daganatkeltő vírus. Szinte naponta hallani a médiában, hogy méhnyakrákot okoz, és fontos a szűrőprogramokon való részvétel. A szűrés valóban fontos, hogy az esetleges elváltozást még gyerekcipőben, így hatékonyan kezelhető állapotban el lehessen kapni. Ha a daganat a hámrétegben marad, akkor a kilátások kedvezőek, míg ha mélyebbre hatol, vagy távolabbi helyeket is beszűr, akkor az esélyek rohamosan csökkennek.

A HPV azonban nem csak a méhnyak daganatait okozza, hanem a hüvely és a hímvessző is érintett lehet. Emellett a megváltozott szexuális szokások miatt egyre gyakoribbak a végbéltáji, szájüregi, garat és gége daganatok. A vírusfertőződést és daganatos megbetegedést segítő tényezők a gyakori szexuális partnerváltás (promiszkuitás), orális fogamzásgátlók szedése, dohányzás, HIV fertőzés, egyéb szexuális fertőzések, diéta és a genetikai hajlam. Összességében 100 HPV fertőzött egyénből 8 esetben fejlődik ki a daganat. A szexuális szokások kordában tartása mellett fontos megelőzési lehetőség a HPV elleni védőoltás, melyet az első szexuális kontaktus előtt érdemes beadatni, és ezzel elkerülhetőek a HPV okozta megbetegedések.

Egyéb daganatkeltő vírusok
Az Epstein-Barr vírus az úgynevezett „csókolózási betegséget" okozza. Abban az esetben, ha az immunrendszer működése gátolt (például malária miatt), akkor egy igen malignus kórkép, a Burkitt-limfóma alakul ki. Ez a betegség főleg a trópusokon elterjedt. Az AIDS-et okozó HIV vírus közvetlen daganatkeltő hatását nem sikerült kimutatni, azonban közvetve más vírusok tumor keltő hatását okozza. A legismertebb AIDS-hez kapcsolódó tumoros megbetegedés a Kaposi Mór által 1872-ben leírt Kaposi szarkóma, melyet a humán herpes vírus-8-al történő fertőződés okoz.

A daganatos megbetegedések elleni leghatékonyabb eszköz továbbra is a megelőzés. Ma már tudjuk, hogy a vírusok milyen fontos szerepet töltenek be a rák kialakulásában, így fontos az ellenük való küzdelem. Egyes vírusok ellen már léteznek védőoltások, míg a többi esetben ezek kifejlesztés alatt állnak. A legfontosabb amit tehetünk, hogy élünk a védőoltás adta lehetőséggel, és igyekszünk elkerülni a vírusokkal való fertőződést.