Denevérnyállal és dugóhúzóval a vérrög ellen

Akit elér, jórészt attól függően éli tovább az életét (ha egyáltalán életben marad), hogy mennyi idő múltán tudják őt szakszerűen ellátni. Ha időben jut megfelelő kezeléshez, a legújabb módszerek több esélyt kínálnak a felépülésre.

A kutatók manapság az agy öt fő betegségének a Parkinson- és az Alzheimer-kórt, az autizmust,a depressziót, valamint - nem utolsósorban - a népi nyelven gutaütésnek nevezett agyvérzést, szélütést tartják. Manapság illik angolosan sztróknak (stroke=ütés, németül szintén Hirnschlag=agyütés) nevezni.

Az orvosok szerint a sztrók az agy szívrohama. Az amerikai statisztikák szerint ott évente 700 ezer embert érint és közülük 170 ezren bele is halnak. A halálozási okok sorában a szívelégtelenség és a rák mögött a harmadik. A magyarországi helyzet is hasonló: évente 19-20 ezer ember hal meg, agyi katasztrófa következményeként.

A szélütéskor az esetek négyötödében az agy valamelyik erét eldugaszolja egy ott megakadt, alvadékony vérrög. A mögötte felduzzadó vér aztán szétfeszíti a milliónyi agyér közül éppen megtámadott ér oldalát és a résen át elönti az agynak a nyíláshoz közeli részét. Emiatt ott az abban működő "vezérlés" megszűnik. A következmény: az onnan vezérelt funkciók lebénulnak. Például nem mozognak az egyik oldali végtagok, az érintett nem képes beszélni, a fél arca elernyed, lóg és hasonlók. Amennyiben nem egyik alapvető szerv, például a szív, vagy a tüdő bénul meg - az esetleges túlélés sem örömteli, mert a beteg agyműködése csak nagyon részlegesen áll helyre, az illető rendszerint elbutul, nem képes önmagát ellátni. Minél idősebb az érintett, és minél később kezdenek segíteni rajta, annál kisebb az esélye, hogy a vérrög feloldódjék, az ér begyógyuljon és az agy önmaga felszámolja a vérömlenyt.

Az Egyesült Államokban a sztrók gyógyításának jelenleg két módját alkalmazzák, a University of Texas Report közleménye szerint. Az egyik egy géntechnikával előállított gyógyszer (TPA), ami feloldja a vérrögöt. De megbízhatóan csak akkor, ha a szélütést követő három órán belül be tudják adni a páciensnek. Későbbi beadás esetén akár újabb vérzést is okozhat az agyban. A kutatások most arra irányulnak, hogy a gyógyszer bevetése előtt hogyan lehet megtalálni, majd elkerülni a sérülékeny, gyengébb, oxigénhiányos ereket, amelyek érzékenyebbek a gyógyszer rögoldó képességére.

A másik egy Merci Retriever nevű készülék, amellyel az orvosok, mint egy kis dugóhúzóval, eltávolítják (a megnyitott koponyán át hozzáférve) az érből a vérrögöt. Az esetek felében sikerrel. A művelet során csökkenteni kell a vér nyomását, meg kell tisztítani a sérült agyfelületet az oda került vértől, és be kell foltozni az eret. Mindezt minél hamarabb és minél gyorsabban.

Másutt a denevérek nyálából és a kígyók mérgéből nyert vérrög-oldó gyógyszerrel folytatnak ígéretes kísérleteket. Remélik, hogy az új rögoldók kevésbé hatnak károsan a rögöt körülvevő véredények, erek falára, ezért nemcsak a szélütést követő első órákban lesznek alkalmazhatók.

Gyorsabb és eredményesebb beavatkozás lehetőségét teremtik meg az egyre korszerűbb agy-műtők is, amilyen például a texasi Houston egyetemén már működik, BrainSUITE (agyterem, agyhelyiség) néven. A 9,2 millió dolláros költséggel létesített műtőben különleges robotok, speciális mennyezetvilágítás, MR (mágneses rezonanciás) képalkotók és kivetítők, komputerek, három dimenzióban dönthető műtőasztalok segítik az agysebészek munkáját.