Nem erre készült agyunk: a robbanásszerű információdömping növeli az idegi betegségek számát.
Az emberi agy nem a mai információs és akusztikus környezet kezelésére alakult, az agyat érő robbanásszerű információdömping minden jel szerint növeli az idegi betegségek számát – hangzott el azon a konferencián, amelyet a Magyar Idegtudományi Társaság rendezett január 22. és 24. között az MTA Székházában. A magyar idegtudomány, amely a világ élvonalába tartozik – ráadásul közel másfél évszázados múltra tekint vissza –, legrangosabb hazai rendezvénye a szakmai találkozó, amelyet az MTA elnöke, Pálinkás József nyitott meg.
A nyilvánosságnak szánt szakmai vitán felvetődött, mi értelme a kardiovaszkuláris eljárások fejlődése eredményeként meghosszabbodó életünknek, ha közben leépül az ember értelme, alkotóképzelete, ha súlyos neurológiai betegségek gyötrik és csökken az életminősége. Éppen ezért a hozzászólók az agykutatások nagyobb támogatását szorgalmazták, számos adattal támasztva alá javaslatukat.
A különböző neurológiai, pszichiátriai betegségek, valamint egyéb idegrendszeri bántalmak jelentős szociális és gazdasági terhet rónak Európára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idegrendszeri betegségek felelősek Európa teljes betegségterhének 35 százalékáért. Az Európai Agytanács (EBC) szerint az idegrendszeri betegségek teljes költségének becsült értéke 2004-ben Európában 386 milliárd euró volt, s ezek a kiadások a társadalom öregedésével párhuzamosan folyamatosan nőni fognak.
A kutatók szerint az idegtudományokra fordított pénzösszeg nagysága nincs arányban az idegrendszeri betegségek már ma is jelentkező társadalmi költségeivel, s az arány a további romlást prognosztizálva még rosszabb lesz. Az utóbbi évtizedben Európa lemaradt az USA-hoz és Japánhoz képest az alap- és klinikai kutatás területén egyaránt.
Az agykutatás olyan terápiákat, olyan diagnosztikai eszközöket ígér, amelyekkel könnyebben felfedezhetik, megállíthatják, esetleg visszafordíthatják a neurodegenerációt, a lebénult betegek számára lehetővé válik idegprotézisek beültetése, a vakság megszüntetésére pedig implantátum alkalmazására. A gyógyszergyárak kutatói olyan speciális, betegre szabott depresszió-, valamint szorongásoldó gyógyszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek megszüntetik vagy legalábbis minimálisra csökkentik a mellékhatásokat.
A neurológiai betegségekben (szorongás, agyi tumor, epilepszia, demencia, migrén, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, stroke, skizofrénia, addikció) szenvedőknek nincs olyan érdekérvényesítő civil szervezete, mint a más betegeknek, hiszen ezek krónikus betegségek, amelyeknek ráadásul debilizáló jellegük van és stigmatizálják a beteget.
Magyarországon hasonló a neurológia betegségek aránya Európáéhoz. Rosszak a prognózisok, pedig nincs egészség mentális egészség nélkül, szögezte le Antal Miklós professzor, aki szerint az elkövetkezőkben a milliók életminőségét rontó depresszió lesz a vezető halálok.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!