Derékfájás oka: három diagnosztikai lépés

Legyen szó hirtelen belenyilalló, akut derékfájdalomról vagy tartósan kínzó érzésről, sokszor nem könnyű kideríteni, pontosan mi is okozza a panaszt. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseire hívta fel a figyelmet.  

1.  lépés: anamnézis felvétel

A fizikális vizsgálatok előtt az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Ezt hívják anamnézis felvétel, ami tulajdonképpen egy kikérdezés, a korábbi leletek áttekintése. A minél pontosabb diagnosztizálás miatt, érdemes előzetesen átgondolni az alábbi kérdésekre adandó válaszait.

- Sérülés

Történt-e valamilyen aktuális vagy akár régi sérülés, amihez köthető lehet a derékfájdalom?

- Tünetek

Az egyes napszakokban javul vagy romlik az állapot, milyen például felkeléskor vagy este? Más testtájakra is kiterjed a fájdalom? Vannak más tünetek is, mint gyengeség, zsibbadás? Hogyan jelentkezik a fájdalom, szúr, ég, tompán fáj? Van olyan testtartás, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?

- Aktivitási szint

Mozog-e rendszeresen vagy inaktív életmódot él? Ha mozog, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája, esetleg 8-10 órában ül-e az íróasztal mögött?

- Alvás

Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracon, milyen párnán fekszik?

2. lépés: fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat célja, hogy tovább szűkítse a derékfájás lehetséges okainak számát. Páll doktor szerint a jó orvos egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze a keze, ezért is fontos az alapos kivizsgálás, amelynek részei lehetnek az alábbiak.

- Tapintás

A hát alsó szakaszának tapintásos vizsgálatával a szakember célja, hogy megtalálja az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.

- Motorikus funkciók vizsgálata

Bizonyos esetekben szükség lehet az idegrendszer fizikális feltérképezésére, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Gyakran azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.   

- Mozgástartomány felmérése

Az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt vizsgálja, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.

- Lábemelés teszt

Ha az orvos arra kéri a beteget, hogy feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja, elképzelhető, hogy ez derékfájdalmat okoz, ami pedig akár porckorongsérvre is utalhat.

- Reflex teszt

A gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzés az orvosnak.

3. lépés: képalkotó diagnosztika

Súlyos derékfájás esetén, amely nem enyhül 2-3 hónapja, vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra. A leggyakoribb vizsgálatok az alábbiak.

- Röntgen

Ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor.

- Computer tomográf

A CT képes képet alkotni a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet.

- Mágneses rezonancia vizsgálat

Az MRI röntgensugárzás nélkül készít részletes képet a gerinc struktúrájáról, és a szövetek deformitásait is megmutatja.

-  Számos lehetőség van a kezünkben, amelyek segítségével pontos diagnózist tudunk felállítani, amire pedig már hatékony, célzott kezelések épülhetnek. Ez azért is fontos, hogy krónikus derékfájdalom esetén sokan beletörődnek az állapotukba, holott egy korrekt diagnózis alapján megtervezett terápia rengeteget javíthatna a helyzetükön – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.