Diétatrendek: sokszor teszünk engedményeket

Több mint egynegyede a már diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségben szevedőknek, magas koleszterinszinttel, kóros túlsúllyal, cukorbetegséggel küzdőknek még soha nem vette komolyan a számára előírtakat. Csak egyharmaduk következetes a speciális étrend megtartásában. Többek között ezt állapította meg az Ipsos Health Egészségpercek legutóbbi kutatása.

A klasszikus diétázási szokásokat vizsgálták a betegség miatti és a betegség nélkül, preventív okból speciális étrendet tartó 1000 magyar felnőtt és félszáz fiatalkorú megkérdezésével.

A legtöbb embert érintő, étrendmódosítást igénylő betegségek a következők: a szív- és érrendszeri megbetegedések, ezen belül is a szívbetegség és a magas vérnyomás; a magas koleszterinszint; a cukorbetegség; valamint a túlsúly, elhízás. Utóbbi leginkább a 40-60 éves korcsoportra jellemző. Kétszer annyi nőt érint a túlsúly, mint férfit - a válaszadók saját megítélése alapján.

A betegségben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem kezdett speciális étrendbe, s a megkérdezettek csak egyharmada következetes a számára előírtakban. A férfiak esetében jellemzőbb, hogy nehezebben vehetők rá a diéta elkezdésére, azonban fegyelmezettebben betartják a szabályokat. A nők nyitottabbak a diétára, viszont nagyobb arányban igaz rájuk, hogy időnként engedményeket tesznek maguknak.

A válaszadók körében a legnépszerűbb diéta-célok: az egészségügyi panasz megszüntetése, a súlyosabb betegségek megelőzése és a testsúly-kontroll. A klasszikus étrendmódosításnak nem a fogyás az elsődleges indítéka, az csupán kellemes következménye.

A legismertebb diéták az említések sorrendjében: a káposztaleves diéta, a Norbi Update, a léböjtkúra, a Paleolit diéta, a 90 napos diéta, az Atkins diéta, a vegetáriánus étrend, az alacsony szénhidráttartalmú diéta, a szétválasztó diéta, a vércsoport- és a Turbó Diéta. A káposztaleves diéta, a Norbi Update diéta és a léböjtkúra kapcsán mondható el leginkább, hogy a válaszadók hallottak róla/ismerik, próbálták is már és legutóbb is ezekkel igyekeztek eredményt elérni.

A legsikeresebb, „hivatalos" diétákkal vetekszik a válaszadók saját maguk által kialakított étrendek népszerűsége, a kipróbált diéták listavezetője is a diétázók saját szabályrendszere.

A nemek szerinti bontásban elmondható, hogy a nők nagyobb arányban ismerik az egyes diétákat. Az életkort tekintve a legfiatalabb korosztály mindössze a felsorolt diéták feléről hallott. Iskolázottságtól függetlenül a káposztaleves- és a Norbi Update diéta a legismertebb a kérdezettek körében. A saját diéta az alacsonyabb végzettségűek esetén, míg a Paleolit- és az Atkins diéta az edukáltabbak esetén ismertebb. A diéta-fajták ismertsége esetén a lakóhely típusa nem befolyásoló tényező. A Paleolit-, az Atkins- és a vércsoport diétákat a budapestiek és a nagyvárosiak körében kétszer olyan ismertek, mint vidéken és a kisebb városokban.

A válaszadóknak leginkább a háziorvos, a szakorvos, a barátok, a családtagok és a dietetikus véleménye volt releváns a legutóbbi diétájuk kiválasztásában. A diétázók típusa szerinti csoportok esetén eltérés mutatkozik: akik nem konkrét betegség, egészségügyi panasz miatt, hanem egyéb célból diétáznak, inkább a barátaiktól kértek ajánlást, míg a betegség, egészségügyi panasz okán diétázók jellemzőbben orvoshoz fordultak diéta-tanácsért.

A férfiak számára a háziorvos, családtagok véleménye számít inkább a diéta kiválasztásakor. A sztárok és az internetes blogok egyáltalán nem kerültek említésre általuk. A fiatalok (18-29) és a középkorúak (30-39) számára a barátok vélemény a legfontosabb, de a családtagok tanácsát is szívesen fogadják. Míg az idősebb korosztályok (40-49, 50-59, 60+) estében jellemzőbb a szakorvoshoz, háziorvoshoz fordulás.

Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (általános iskola, szakmunkás) esetén az orvosi diéta-referencia a domináns, míg a képzettebbek körében a barátok a diéta-választás elsődleges meghatározói. A fővárosiak harmada fordul a barátaihoz diéta-tanácsért, míg a községben élők viszont a háziorvos véleményét kérik ki elsődlegesen.

A diétázáshoz leginkább teljes kiőrlésű termékeket, vitaminokat, csökkentett energiatartalmú termékeket, speciális teákat és biotermékeket vásárolunk. Ez a lista megegyezik a hatékonysági rangsorral. A nők közel 40%-a vásárol teljes kiőrlésű terméket a diétájához, míg a férfiak legnagyobb aránya a vitaminokat választja a diéta elősegítésére. A speciális teák és a csökkentett energiájú termékek nem népszerűek a férfiak körében.

A csökkentett energiatartalmú termékeket a 18-29 éves korosztály vásárolja leginkább. A vitaminok vásárlói inkább a magasabb iskolai végzettségűek, ezek a csoportok a legdominánsabb vásárlók a csökkentett energiatartalmú termékek vonatkozásában is. A budapestiek, városiak inkább fogyasztanak vitaminokat a diétájukhoz, mint a községben élők. Csökkentett energiatartalmú termékeket a budapestiek választanak legkisebb arányban a polcokról. A biotermékek vásárlása településtípustól független.

A válaszadók legutóbbi diétájukkal kapcsolatos legjellemzőbb megállapításai, tapasztalatai a következők voltak: a diéta mellé szükséges kiegészítés a mozgás, a diéta következtében jobb közérzet érhető el, valamint közös konklúzió, hogy a diéta „költséges mulatság".

A diéta hosszú távú pozitív hatása, hogy tartós életmód-váltásra ösztönöz. Kevésbé igaz viszont, hogy a megkérdezettek elégedettek lennének magukkal a tartott diétának köszönhetően. Az elégedettség amúgy sem jellemző ránk. Saját testsúlyukat – egy ötös skálán – a válaszadók több mint harmada csupán hármasra osztályozza.