Disznótoros riadó a déli határon

Mint már hírt adtunk róla, rendkívüli intenzitású trichinellozis-járvány ütötte fel a fejét Magyarország szomszédságában, egy 2000 lelket számláló vajdasági faluban Gomboson; a településen élők közül sokan súlyosan megbetegedtek. A tömeges – csaknem száz embert érintő - fertőzés súlyát mutatta, hogy a település Baranyától kért sürgősséggel gyógyszeradományt. A járványt a Trichinella spiralis nevű kórokozó okozta, amely a fertőzött sertésből készült kolbásszal került az emberi szervezetbe.

Mivel déli szomszédjainknál, főként Horvátországban és Szerbiában ma is sűrűn fordul elő trichinellozis járvány, és az eddigi tapasztalatok alapján terjedési útvonala évente 10-20 kilométert halad felfelé, ezért előbb-utóbb számítani kell arra, hogy a kór nálunk is megjelenik - mondta érdeklődésünkre Dr. Bajnóczy Pál, a Baranya megyei Állategészségügyi intézet helyettes vezetője. Amíg ez a féregszerű kórokozó a disznóknak nem okoz különösebb tüneteket, panaszokat, az embernek súlyos, nehezen felismerhető, akár halált okozó betegséghez vezethet. A magyar jogszabályok szigorúan előírják a hatóságilag ellenőrzött sertések, illetve vadak vágásakor az állatok trichinellára történő vizsgálatát a nagyüzemi vágások után nem fordulhat elő fertőzésveszély.

Más a helyzet a házilag tartott sertéseknél, bár a kötelező erejű rendeletek ezekre is vonatkoznak, az állattartók azonban rendre kikerülik. Pedig a vajdasági eset is bizonyította, hogy egyetlen állat feldolgozott (nem kellően hőkezelt) húsa is tömeges fertőzésekhez vezetett.

A vizsgálatoknak – amelyeknek ára csupán néhány ezer forint - két fajtája van: az egyik, amikor az állat azon testrészéből vesznek mintát, ahol a trichinella leginkább megtelepszik, a másik az úgynevezett emésztéses eljárás, amelynek során a laboratóriumok kémiai vegyszereket, (sósavat) használnak. A baranyai Állategészségügyi Állomás helyettes vezetője hozzátette: a magyar állatorvosokon semmi sem múlhat, hiszen felkészültek a vizsgálatok elvégzésére. Az pedig, hogy az egyénileg igényelt eljárásokért csekély összeget fizetni kell, nem okozhat gondot. Ez a pár ezer forint ugyanis nem is hasonlítható össze egy tényleges fertőzés gyógyításának költségével.

A trichinellák egyébként nem gazdafajlagosak: leggyakrabban vadon élő állatokban – rókákban, vaddisznókban, patkányokban, borzban – fordulnak elő. A háziállatok közül viszont elsősorban a sertést kedvelik. A kórokozó lárvái a vékonybélben mintegy két nap alatt válnak ivarérett férgekké. A véráramban vándorolva jutnak el az izmokba, ahol betokozódnak, és három hét múlva válnak újra invázióra alkalmassá.

Az emberi szervezet rendkívül érzékenyen reagál a fertőzésre. A bélben megtelepedett paraziták toxinjaik és mechanikai izgatásuk révén bélgyulladást okoznak, melyet rendkívül magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, nyálkás, vagy véres hasmenés, és erőteljes hasi fájdalmak kísérnek. A vizelet sötét színű, barnás, a nyálkahártya halvány, vagy sárgás színű.

A gyógyszeres kezelést mihamarabb el kell kezdeni, mert a férgek rendszerint néhány nap alatt eltűnnek a bélrendszerből, az izomtrichinellákkal szemben pedig nehéz felvenni a küzdelmet. Amennyiben tehát nem érkezik időben a segítség, a kór akár halállal is végződhet.