• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Dohányzás: a génekre foghatjuk

Egészségmagazin Forrás: MTI

A dohányzás elkezdését és a függővé válást jelentős mértékben befolyásolhatják a gének is.

A dohányzás elkezdését és a függővé válást jelentős mértékben befolyásolhatják a gének is - jelezte három tanulmány, melyeket a Nature Genetics című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap tettek közzé. A tanulmányok 140 ezer dohányzó és nem dohányzó ember genomjának vizsgálatán alapulnak.


A kutatók a 11-es kromoszómán találtak egy olyan génváltozatot, amely szoros összefüggést mutatott a dohányzás elkezdésével, és egy másikat a 9-es kromoszómán, amely a dohányzásról való leszokással volt kapcsolatban. A 8-as és a 19-es kromoszómán található bizonyos génváltozattal élő emberek pedig nagyobb eséllyel szívtak több cigarettát - naponta átlagosan fél szállal -, mint azok, akik nem hordozták ezeket a génmódosulatokat, valamint 10 százalékkal nagyobb volt náluk a tüdőrák kockázata is.


A mostani megállapítások kibővítik a nikotinfüggőséggel már korábban kapcsolatba hozott gének körét. Együttesen olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését tehetik lehetővé, amellyel egykor megállapíthatják majd, hogy kinél van emelt kockázata a dohányzástól való függőség kialakulásának.


A dohányzás mindenki egészségére ártalmas, ám egyesek számára az átlagosnál rosszabb - hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCODE elnevezésű izlandi genetikai adatbányász vállalat igazgatója, az egyik tanulmányban ismertetett kutatás vezetője. Mint hozzátette, még nem ismerik az anyagcsere-útvonalakat, amelyek segítségével ezek a gének hozzájárulnak a kockázathoz. A tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolat több mint fél évszázada ismert, ám a tudósok még ma is keresik a választ az emberek között tapasztalható nagy különbségekre abban, hogy mennyire könnyen szoknak rá a cigarettára, mennyit dohányoznak, milyen nehézséget jelent számukra a leszokás, illetve milyen mértékben esendőek e kórral szemben.