A leszokás nagyfokú állapotjavulást eredményez, ugyanis a légutak hámszövete regenerálódik.
Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja, ugyanis növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő köhögés, zihálás és az asztmás roham előfordulását, a légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése is fokozódik - olvasható az orvostkeresek.hu website-on. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható.
Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.
A jelenség hátterében álló okok magyarázatát keresve holland kutatók 147 asztmás betegnél hasonlították össze a hörgők gyulladásának mértékét. A vizsgálatban 46 ex-dohányos és 35 jelenleg is dohányzó személy vett részt, 66-an pedig soha nem dohányoztak. A kutatók vizsgálták a résztvevők tüdejének működését, a kilélegzett nitrogén-oxid mértékét, majd a tüneteket vizsgáló kérdőívek kiértékelésével, köpet vizsgálattal és a hörgők nyálkahártyájából vett mintavétel (biopszia) elvégzésével határozták meg a légutak gyulladásának mértékét.
Az adatok összegzése alapján kiderült, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggnek az asztmás tünetek – légszomj és váladék termelés- gyakoriságának növekedésével. Fontos megjegyezni, hogy a hámszövet jellemzői közel azonosnak bizonyultak az ex-dohányosok és a soha nem dohányzók esetében, így elmondhatjuk, hogy a dohányzásról való leszokás asztmás betegek esetében nagyfokú állapotjavulást eredményez.