Egészséges étel is kerülhet tiltólistára

A témában Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa van a segítségünkre.

Inzulinrezisztencia = cukorbetegség?

Sokan összekeverik ezt a két fogalmat. Ennek oka, hogy az egyik, vagyis az inzulinrezisztencia (IR) a megelőző állapota a másiknak, vagyis a kettes típusú cukorbetegségnek.

A test hajtóanyaga a cukor, ebből készítik sejtjeink az energiát. A sejtek számára a glükóz formában felvett cukor elengedhetetlenül fontos, ám hogy hozzájussanak, egy hormon, az inzulin jelenlétére is szükségük van. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik. Az inzulinrezisztencia éppen azok miatt a tényezők miatt alakul ki, mint a kettes típusú cukorbetegség. A nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód hatására a vér glükóz szintje folyamatosan magasan lesz. Ez azt eredményezi, hogy a hasnyálmirigynek folyamatosan extra munkát kell végeznie, hogy a megemelkedett cukormennyiséghez megfelelő adag inzulint legyen képes a vérbe juttatni. A tartósan magas inzulinszint pedig két dolgot is kivált a testben. Egyrészt a sejtek rezisztenssé, kevésbé érzékennyé válnak a hormonra, vagyis egységnyi cukor felvételéhez több inzulinra lesz szükségük, ami további munkát ró a hasnyálmirigyre. Ez az extra munka egy idő után a szerv kifáradásához vezet, ami az inzulintermelés erőteljes csökkenésével is járhat.

Az IR tünetei:
- Hasi hízás
- Rohamszerű álmosság az étkezéseket követő 2-3 óra múlva.
- Sorozatos sikertelen fogyókúrák
- Fáradékonyság, csökkent koncentrációképesség
- Rendszertelen menstruáció
- Hajhullás, szőrösödési problémák
- Meddőség

Az IR egyik fő kiváltó oka tehát a nem megfelelő életmód, ennek megfelelően, ha az életvitelünkön javítunk, akkor a betegséget is kordában tarthatjuk, akár meg is szabadulhatunk tőle (ez is alapvető különbség a cukorbetegséghez képest, mivel annak állapotán javítani lehet diétával, de meg nem szűntethető vele).

Az interneten és a szóbeszédekben sokat lehet hallani arról, hogy mit és hogyan kell ennie az IR-es betegeknek. Ezek egy része jó információkat tartalmaz, egy része hamisakat, ám a teljes képet egyik sem mutatja meg. Az IR esetén ugyanis nem csak a cukor kerülése a cél. A teljes kiőrlésű gabonákra való átállás, a mozgás és az egészséges táplálkozás a végső állomás, amivel fel lehet venni a küzdelmet a kór ellen.

Csakhogy éppen itt vannak a buktatók. Sok olyan étel van ugyanis, amiről azt gondolnánk, nagyon egészséges – mint a gyümölcsök -, és ezért sokat lehet belőlük enni –, IR esetében reggelire egyáltalán nem javasoltak. Ugyanez a helyzet a reggeliző pelyhekkel, puffasztott termékekkel, extrudált kenyerek többségével. Varga Dóra elmondta, hogy a puffasztás során az ételek szerkezete roncsolódik. Ez alapvetően nem lenne baj, de ennek köszönhetően a felszívódásuk is lényegesen gyorsabb lesz, ami gyors vércukor emelkedést okoz. Az IR esetében a betegeknek éppen ezt az emelkedést kell elkerülniük, így esetükben a puffasztott élelmiszerek egyáltalán nem javasoltak. A reggeliző pelyhek többsége ráadásul hozzáadott cukrot is tartalmaz, vagy aszalt gyümölcsökkel van dúsítva, melyek szintén nem javasoltak. A pelyhek közül a zabpehely az egyetlen kivétel, melynél csupán mechanikai úton lapították szét a zabot, így nem gyorsítja a felszívódását nagymértékben.

Azt, hogy egy olyan betegség esetében, mint az IR, mit lehet enni, nem csak az ételek cukortartalma befolyásolja. A betegek személyes szokásai, ízlése, testsúlya, életkörülményei, fizikai aktivitása, és még egy sor tényező határozza meg azt az étrendet, amivel a leghatékonyabban lehet felvenni a harcot az IR ellen. Ehhez azonban mindenképpen szakember segítsége szükséges, hiszen így valóban minden tényezőt számításba lehet venni!