Egészséges étkezés: nincs pénzünk rá

A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat – derült ki az MSD Pharma Hungary Kft. legújabb reprezentatív kutatásából, melynek eredményét ma ismertették. Az adatok szerint a lakosság kétharmada az anyagiakkal indokolja, hogy egészséges táplálkozásra nem futja. Az más kérdés, hogy 50% százalékuknál több nem is izgatja magát a „gömbölydedség" miatt.

A válaszadók 58 százalékát valójában nem foglalkoztatja, hogy milyen kockázatokkal járhat a helytelen táplálkozás, azt eszik, ami jól esik neki. A legtöbben mégis a pénztelenségre hivatkoznak: a magyarok közel kétharmada állítja, hogy anyagiak miatt kell lemondania az egészséges étkezésről. A helyzet azért nem reménytelen, hiszen a lakosság fele minden nap fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, és egyharmada inkább őstermelőktől szerzi étkeihez be alapanyagokat. Utóbbi lehetőséggel inkább az 50 év felettiek élnek.

És egy bíztató jelenség, amire Jakupcsek Gabriella műsorvezető – ezúttal a sajtótájékoztató levezetője – elmondta, hogy a fővárosban mind gyakoribb a leves-, a főzelék stb. gyorsétterem, márpedig a kínálat bővülése az egészséges táplálkozást segítheti.

Béres Alexandra fittness világbajnok az MSD kutatásában tett megállapításokkal kapcsolatosan a sportolás, a testmozgás fontosságára figyelmeztetett. Egyebek között arra, hogy az életkor mindinkább kitolódik, márpedig az egészségben eltöltött évek számát csak mozgással lehet elérni… Mindenesetre az biztos, hogy a televízió, az internet és a technikai vívmányok ugyan nagyban megkönnyítik az emberek életét, de a mozgásszegény mindennapoknak is „melegágyai".

Sportolási szokásainkat az életkorunk mellett az iskolai végzettségünk is befolyásolja: míg a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek negyede hetente többször aktívan mozog, addig az 50 év felettiek és az alapfokú végzettségűek alig hatoda ilyen tudatos. Tény, ami tény, a magyarok legfeljebb évente néhány alkalommal dolgoztatják meg izmaikat, sőt, a többség inkább soha. (Az más kérdés, hogy nagyanyáink, akik még ma is „felfutnak" a gyümölcsfára, súlyos kosarakat cipelve mennek a piacra, illetve onnan haza, gyalogolnak a tanyáról a városba stb., vajon beleszámítanak-e az iménti statisztikába?)

Az MSD által végeztetett kutatásból is nyilvánvalóvá vált, hogy 10 emberből négy rendszeresen dohányzik. Ez önmagában is dráma, az viszont még inkább – hiszen nem kevés tudatlanságot feltételez –, hogy közülük csak minden 2. tart e káros szenvedély következményeitől. Az egészséges ételekre nincs pénz, de cigarettára azért telik, hiszen a lakosság 37 százaléka dohányzik, egyetlen nap alatt minden 4. ember 6 szálnál is többet szív el. A legnagyobb arányban a fiatalok (43%) füstölnek, de az életkor mellett az iskolázottság is befolyásolja a rossz szokást: arányaiban csaknem kétszer annyi alapfokú végzettségű cigarettázik, mint diplomás.

A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, ötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a kérdésben a falun élők lényegesen érintettebbek, mint a budapestiek, de kimutatható különbség van a nemek között is. Míg a férfiak negyede fittyet hány a mellékhatásokra, addig ez a felelőtlenség csupán minden 10. nőre jellemző. A káros szenvedéllyel élők kétharmada ugyan próbál vagy próbált már leszokni, de kudarcot vallott...

További döbbenetes adat, hogy egészségügyi panaszával csupán a lakosság negyede keres szakembert, a többiek a fájdalom, a rossz közérzet megszűntében reménykedik, illetve öngyógyszerezésbe kezd. Noha a lakosság kétharmada bízik az orvosok tanácsaiban, sőt őket tartja a leghitelesebb információforrásnak, mégis sokan titkolóznak előttük. A 2. helyen a családtagok véleménye áll, amit a patikusok és a legnagyobb egészségügyi portálok tanácsai követnek.

A nőkben jellemzően a szakorvosok felkészültsége kelt bizalmat, de sokaknak – különösen a Budapesten élőknek – az is számít, hogy az illető férfi legyen. A fővárosban minden 3., míg országosan csak minden 5. hölgy választana inkább ellenkező nemű nőgyógyászt.

Hiába a bizalom, a nők csaknem ötöde nem vallja be a nőgyógyászának, ha antidepresszánst szed. További 31 százalékuk a növényi alapú nyugtatók használatáról sem szólna szakorvosának, pedig ez utóbbi készítmények csökkenthetik a fogamzásgátlók hatékonyságát. Igaz, erről csupán a negyedük tud.

„A nőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy a fogamzásgátlás kérdése az egészségtudatos életmód szerves része. Helyes alkalmazás esetén a tabletta, a hüvelygyűrű és a spirál is több mint 99 százalékos védelmet nyújt, de ahhoz, hogy a nők megtalálják a számukra legjobb megoldást, rengeteg dolgot mérlegelniük kell. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig őszinték legyenek a nőgyógyászukkal"– mondta a kutatás kapcsán dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója.

Bár a nők többsége jó viszonyt ápol orvosával, sokan még mindig nem mernek teljesen megnyílni nőgyógyászuk előtt. A hölgyek majdnem fele egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán jár nőgyógyászati konzultációkra, de egy kínos probléma esetén azért felkeresné orvosát. „A nőgyógyászok szakértelmébe vetett bizalom önmagában még kevés. Egy nő csak akkor érezheti magát biztonságban, ha rendszeresen találkozik az orvosával, és közösen gondoskodnak a súlyos betegségek és a rendkívül kellemetlen élethelyzetek megelőzéséről" - tette hozzá dr. Pozsgay Csilla.