Elkerülhető az amputáció!

Évekkel ezelőtt még a szakorvosok is azt gondolták, hogy a perifériás érbetegségnek (közismert nevén az érszűkületnek) legfájdalmasabb kimenetele a végtag amputáció. Ez csak a betegek néhány százalékára igaz, bár ez sem kevés: a késői felismerés miatt 2005-ben több végtag amputációt végeztek hazánkban, mint ahány érműködést helyreállító, alsóvégtagi rekonstrukciós műtétet. Ma már az is tudható, hogy a fel nem ismert és így kezelés nélkül élő betegek csaknem harminc százaléka öt éven belül más, az érrendszert érintő akut katasztrófában, szívinfarktusban, stroke-ban hal meg. A betegség halálozási rátája csaknem duplája az emlőrákénak, a veszélyre mégsem fordítunk kellő figyelmet.

A perifériás érbetegség (PAD) az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája (hasonlóan a szívet érintő infarktushoz, az agyat érintő szélütéshez vagy a vesék ereinek elzáródásából fakadó veseelégtelenséghez). Szakorvosi adatok szerint e betegség mintegy 400 ezer embert érint ma Magyarországon, gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, 50 éves kor felett akár 20 százalékra is megnő. Ez azt jelenti, hogy 65 éves kor felett minden ötödik emberben kialakul a perifériás érbetegség, ám csak minden tizediknek okoz klasszikus panaszokat: a romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünetet a járáskor vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság – vagy nehézségérzet, esetleg fájdalom, amely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. (Bár egyes tünetei hasonlítanak a visszerességére, de nem keverendő össze, mert az utóbbiban a vénák, míg az érszűkületnél az artériák károsodásáról van szó.)

Mivel az érszűkület az egész testet érintő érelmeszesedés megjelenési formája, ezért rizikótényezői is azonosak: a hipertónia, a cukorbetegség, az elhízás, a zsíranyag-csere bármely zavara, a dohányzás. Szerencsére, amikor egy-egy beteg e kórformák bármelyikével orvoshoz kerül, jó esélye van arra, hogy a többi irányban is kivizsgálják. Mivel az említett betegségformákhoz más-más ellátás, centrum és szakorvosi tudás tartozik, e különálló területek integrációja, összeszervezése alapvetően fontos volna, erre tesz újabb kísérletet a szív – és érrendszeri betegségek nemzeti programja keretében egy új kezdeményezés.

A Magyar Hypertónia Társaság az Egis Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával a napokban útjára indítja az Ereink Védelmében (ÉRV) elnevezésű országos programot, elsősorban a tünetmentes, így semmiféle kezelésben nem részesülő perifériás érbetegek felderítésére – jelentették be ma Budapesten. A program alapja az az egyszerű, pár percet igénylő, fájdalom mentes szűrővizsgálat, amely egy vérnyomásmérő és egy ultrahangos Doppler mérőfej segítségével megállapítja az ún. boka/kar indexet, azaz ez egyszerű méréssel és számítással megmutatja, hogy az alsó végtagon mennyivel alacsonyabb a mért vérnyomás, van-e érszűkület. Ezen túl felmérik természetesen az illető általános szív- és érendszeri kockázatát is.

A kapott érték alapján a részt vevőket négy csoportba sorolják: a normális értéket mutatóknál (az index 1-1,3 között van) elegendő öt év múlva megismételni a vizsgálatot. A többieknek – az eltérésnek megfelelően – gyakoribb kontrollt, illetve angiológiai vagy érsebészeti vizsgálatot írnak elő.

Az öt évesre tervezett programban azok az 50-75 év közötti nők és férfiak vesznek részt elsősorban, akik a háziorvosi vagy egyéb szakorvosi beutalójával, lehetőleg előjegyzésben jelentkeznek az erre kijelölt 48 hipertónia centrumban vagy szakambulancián. (A centrumok listája, illetve a programmal kapcsolatos valamennyi fontos információ február 15-től elérhető lesz a www.ervprogram.hu internetes honlapon, illetve kérdezhető a helyi tarifával hívható (06) 40-918-020-as kék számon. A szűrés eredményéről kapott értesítés alapján a kezelést a háziorvos vagy beküldő szakorvos folytatja tovább, így nem kell orvost váltaniuk azoknak, akiket társbetegségükkel már kezelnek valahol.

A szűréshez használatos kis készülékeket támogatásként az Egis bocsátotta a centrumok rendelkezésére, ám mivel a módszer nem új, és az eszköz is széles körben rendelkezésre áll, sok háziorvosi rendelőben is adott a szűrés lehetősége. Mint megtudtuk, sok háziorvos alkalmazza is a panasszal hozzá fordulók vizsgálatakor, ám az időhiány miatt az „egészséges", ilyen tüneteket nem említő pácienseknél nem. Ugyancsak igaz ez azokra a betegekre, akiknek az érelmeszesedés folyamatának más megjelenési formáját, vagy az arra hajlamosító betegségek bármelyikét diagnosztizálták: a diabétesz-gondozókban, a hipertónia centrumokban kezelteknek valószínűleg automatikusan elvégzik a Dopller vizsgálatot és index-számítást.

Ez a program tehát elsősorban azokra a nagy kockázattal élő „egészségesekre" koncentrál, akik betegek- csak nem tudnak róla.
A programhoz természetesen orvosi továbbképzés is kapcsolódik, a háziorvosok 20 kreditpontot szerezhetnek február15-től a már említett honlapon megjelenő online képzés keretében.