Magyarországon a labdarúgást követően az alpesi síelés a második számú tömegsport.
Az alpesi sízés szépsége és üdítő hatása mögött sok veszély is lappang, melyek nem szükségszerű velejárói. A balesetek 90%-a elkerülhető gondos felkészüléssel és figyelmes síeléssel. Következnek tehát a síbalesetek megelőzésének lépései.
1. Alapozás
Természetesen a megfelelő alapozás, „szárazedzés" sem véd meg minden sérüléstől, azonban az erős, felkészült izomzat jobban képes „menteni" a veszélyes szituációkat. A gyenge izomzatú síelő valószínűleg a sítábor második felét az izomláztól és fáradtságtól nem fogja élvezni, sérülékennyé válik.
2. Bemelegítés
A bemelegítő, átmozgató torna a síelés megkezdése előtt megóvhat minket a kisebb húzódásoktól, rándulásoktól. A néhány perces tornát követően 1-2 bemelegítő menetet végezzünk könnyebb pályákon.
3. A pálya kiválasztása
Kerüljük a meredek, kemény jeges pályákat. Olyan pályán síeljünk, amelyiken jól esik a sízés, örömet okoz a könnyed siklás. Vizsgáljuk meg a lejtőt, annak talaját. Amennyiben ismertek a pálya veszélyei, az azon elhelyezkedő veszélyes tárgyak, esetleg sziklák, ezek elkerülhetők. Gondoljunk arra, hogy a pálya keménysége a nap folyamán változik. Hidegben egyre keményebb, melegebben egyre olvadtabb, „kásásabb" lesz. Ne viseljünk nagyon csúszós, sima felszínű öltözéket, mert ebben esés után nehezebb megállni.
4. Az időtartam jelentősége
A legkedvezőbb időbeosztás, a napi 2x2 órás időtöltés a sípályán. A déli szünet, pihenőidő tartson 45-60 percig. Lehetőleg meleg helyen töltsük el a pihenőt. Lazítsunk a sícipőn és a ruházatunkon. Ne fogyasszunk nehéz ételeket. Forró csokoládé, kakaó, cukros-citromos tea mindenképpen szerepeljen az étrendben. Könnyű szendvics, keksz, csokoládé és gyümölcs ajánlott. Ne feledjük, tele gyomorral nem igazán lehet jóízűen síelni. Ne lopjuk el magunktól a pihenőt! A lecsalt pihenőidőnek mindig nagy ára
volt.
5. Veszélyes időpontok
A déli pihenő után ismét melegítsünk be. A sínapot mindig korán kezdjük el. Reggel pihenten nagyon jól esik a sízés. Kevesen vannak a sípályán, és nem kell a többiekre figyelned, csökken az összeütközés veszélye. Korábban menjünk déli pihenőre, mint a többiek. A 11.30-as idő ajánlott. Amikor a többiek ebédelnek, már ismét a pályán lehetünk. A kora délutáni időszak a mentőautók és hegyimentő szolgálatok csúcsmunkaideje. Ne adjunk munkát a túlterhelt mentőknek. A délelőtti puha, finom pálya délutánra lekopik, keménnyé válik, megtelik későn kelő száguldozókkal. Fejezzük be időben a napi sízést „az utolsó előtti menettel", sok sérülés történik fáradtan, mert még egy „utolsó" menetet szeretnének csúszni.
6. Bukósisak használat
Egy hónapig feküdt eszméletlenül az intenzív osztályon Ausztriában az a magyar kisfiú; akin volt bukósisak, de nem volt becsatolva az álla alatt a biztosító szíj amikor bukott és nekiesett a tehénlegelő fakerítésének. Használjunk bukósisakot, a fejünk megéri! A sisak kiválasztásánál figyeljünk a megfelelő méret és szellőzés mellett arra is, hogy látásunkat ne zavarja, meglévő szemüvegünkkel kompatibilis legyen. A kanyarlécek (carving) elterjedésével a fejsérülések gyakoribbá váltak a sípályákon.
7. Környezeti tényezők
A magaslati sípályákon a napfény sugarai többszörösen felerősödve verődnek vissza a hó felületéről, a káros sugárzás is igen erős, hirtelen időváltozás is gondot okozhat. A szép napsütést köd; felhő, hószakadás válthatja fel. Napfény ellen a sötét UV szűrővel ellátott szemüveg ajánlott, míg ködben, szürkületben a citrom, narancsbetétes üveget ajánljuk. Jó megoldásnak tartjuk az enyhén sötét narancsszínű szemüveget, mely mindenkor jó látást biztosít. A sí- és napszemüveg, a magas fényvédő faktoros krém és a réteges öltözködés sok kellemetlenségtől védhet meg minket. A nagy magasságokban az időjárás nagyon gyorsan megváltozik. Előfordulhat, hogy az addig tiszta pályát hirtelen köd lepi el vagy felhőbe burkolózik, amikor szinte lehetetlen észrevenni a gödröket és a dombokat.
8. Felszerelés kiválasztása
A hazai síkölcsönzőknél sajnos néha nagyon kopott, fáradt síket szoktak kiadni. A kopott élvédő nem tart a kemény pályákon, ha meg is élezik, a sí lelke; a közepe nagyon fáradt, elveszti a kellő rugalmasságát alig ér a hóra csak a közepe. A felkunkorodott elejű-végű síléc irányíthatatlan, nem okoz örömöt és veszélyforrássá válik. Ha tehetjük, vegyünk új sílécet igazi szakértő szaküzletben. Kitűnő tanulósík, carving belépők a carvelinók, a snowbladek, 100-120 cm-es hosszakkal! Elégedjünk meg rövidebb síkkel, mint a magasságunk. Minden síszezon előtt érdemes szakemberrel átnézetni a sícipő, a síléc és a kötések állapotát, a szükséges karbantartásokat végeztessük el. Régi, korszerűtlen kötés, amely, még ha helyesen is van beállítva, nem old időben, vagy esetleg egyáltalán nem old.
9. Kötés teszt
Ne bízzunk a kötésünkben! A biztonsági kötések ütésre oldódnak. Latyakos, süppedős hóban, nagy sébésséggel bukni nagyon veszélyes: A kötés nem old a lassú húzásra, csavarásra. Sajnos súlyos-bonyolult-csavart törések származnak az ilyen bukásokból. Üssük meg erősen oldal irányba a sílécünk elejével, élével a kemény havat, a másik álló lábunk irányába, rézsútosan. Elég erős eltalált ütés esetén kiold a kötés; ha nincsen túlfeszítve.
10. Hóágyúzott hó
A mai korszerű sípályákon elkerülhetetlen a hógyűjtő a hóágyúk alatt. A finom, legyalult álom pályáról beleszáguldani egy ilyen látszólag sima felületű hóhegybe a legnagyobb veszély forrása. A frissen ágyúzott mesterséges hó nagyon magas víztartalmú a leesése pillanatában, még nem fagyott át eléggé ahhoz; hogy biztonságosan lehessen síelni rajta. Kerüljük a működő hóágyúk környékét!
11. Tudatos tanulás, oktatás
A biztonságos síelés alapja, hogy a technikát megfelelő oktatóktól sajátítsuk el.
12. Esésedzés
Tanuljuk meg, hogyan, mikor essünk, hogyan álljunk meg esést követően.
13. Biztosítás
A balesetbiztosítás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amennyiben bekövetkezik a nem kívánt sérülés, egy néhány napos kórházi ellátás, műtét; milliós terheket róhat családunkra. Sokszor találkozunk síelőkkel, akik a túra első napjaiban aprócska sérülést szenvednek el, biztosítás hiányában az orvoshoz nem mennek el, aki megnyugtatná őket; hogy nyugodtan folytathatják a síelés.
A teljes cikk a sportorvos.hu portálon