Érdemes többet tudnunk a trombózisról

Évente csaknem háromezer ember hal meg tüdőembóliában, amely mélyvénás trombózis miatt alakulhat ki. A legtöbben semmit nem tudnak a trombózis kialakulásáról, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor nagy a baj. Így azzal is kevesen vannak tisztában, hogy a betegségnek is több fajtája ismert és kezelésével is más szakorvos foglalkozik. Nem mindegy ugyanis, hogy mélyvénás, vagy a felületes visszérrendszer trombózisáról beszélünk.

Kialakulásában megegyezik a trombózis: a szív által mozgásban tartott vérkeringés lelassul, vagy leáll az erekben, ez pedig véralvadáshoz és érelzáródáshoz vezethet. Bár szervezetünkben bárhol kialakulhat trombózis, mélyvénás és a felületes visszérrendszer trombózisa leggyakrabban az alsó végtagokban fordul elő.

„A mélyvénás trombózis általában tartós gipszrögzítés alatt, hosszú repülőút, vagy tartós ágynyugalom után, daganatos betegség során, nagyobb műtéteket követően alakulhat ki az alsó végtagokon. Állhat a háttérben trombofília is, amely egy genetikai hajlam, ebben az esetben a szervezet nem tudja megfelelően a véralvadást kontrollálni. A mélyvénás trombózis életveszélyes lehet, hiszen ha a trombus, vagy vérrög továbbterjed, esetleg leszakad belőle egy darab, tüdőembóliát okozhat. Figyelmet igényel azért is, mert a vénabillentyűk károsodnak, a bokánál állandó nyomás alakul ki, ez pedig krónikus vénás elégtelenséget, így tartós lábdagadást, bőrelváltozásokat, lábszárfekélyt okozhat" – fogalmazott dr. Szabó Attila PhD. érsebész.

Ezt a típusú trombózist belgyógyász kezeli, ultrahanggal diagnosztizálja és többnyire véralvadásgátló szedését, illetve kompressziós harisnya viselését írja fel. Bár azt gondolnánk, egyes betegségek csak idős korban fordulhatnak elő, éppen a kialakulása miatt bárki érintett lehet benne. A legnagyobb veszélye az, hogy a tünetek, a láb duzzanata, feszessége, fájdalma miatt kevesen gyanakodnak arra, ellátást igényel a végtag és nem elég csak a pihentetés. Súlyos, kiterjedt, magasabb vénaszakaszra terjedő trombózis esetén vannak olyan eszközök, amelyekke,l katéteres műtét során a trombus eltávolítható.

Más a helyzet a felületes visszérgyulladásból adódó trombózis esetében, ez önmagában nem életveszélyes betegség, de kezelést ez is igényel a súlyosabb következmények elkerülése érdekében.

„Visszértágulat miatt alakul ki vérpangás az erekben, piros, feszes lesz a bőr az érintett területen, a bőr alatt pedig kitapinthatóak a gyulladt vénák. A szakembernek ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy mélyvénás esetről, egy vérrög okozta elzáródásról, vagy felületes trombózisról beszélünk-e. Ultrahanggal történik a diagnosztizálás. A visszértágulatok gyulladása bekövetkezhet egy ütés, vagy túl szoros ruhanemű miatt, de akár egy visszérműtétet követően is. Bár ez nem életveszélyes a páciensre nézve, de mivel továbbterjedhet a mélyvénás szakaszokra, foglalkozni kell vele" – tette hozzá az érsebész szakorvos.

Bár a lakosság majdnem 35 százalékát érintik a visszértágulatok, sokan nem foglalkoznak velük, pedig hosszabb távon a trombózison kívül károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély lábszárfekélyre.

Kezelése során, szemben a mélyvénás trombózissal, amely esetében lábpihentetést, majd korai mobilizálást javasolnak, a gyógyszeres és kompressziós kezelés mellett célszerű rendszeresen sétálni. A gyulladás megszűnésével pedig nem árt a visszértágulatok megműtésével a kiváltó oknak is búcsút inteni.